A rebetiko misztikus, alvilági és sokszor kegyetlen történeteinek hőse többnyire az a különc, dacos férfi, aki nem fél semmitől – ilyen egyszerűen jellemezhetnénk a görög rebetiko macsó vezéregyéniségét, a mangast (μάγκας) avagy a mortist (μορτης), aki hol hasist pöfékelve filozofál vagy átszellemülve énekel barátai körében, miközben komboloit pörget, hol a taverna legszebb nőjének udvarol tömött bajusza mögül sejtelmesen mosolyogva; hol ...
Minden olyan dolog, ami két ember egyidejű jelenlétét és összehangoltságát követeli, bátor vállalkozás. Legyen szó sportról vagy bármilyen munkáról, akár magánéletről a “kettő” egysége csak nagy fokú egymásra figyeléssel, alkalmazkodással, őszinteséggel és teljes odaadással teremtődhet meg. Ezért tartom az egyik legmerészebb és legintimebb dolognak azt, amikor két zenész vagy énekes arra vállalkozik, hogy duóban áll színpadra vagy készít zenei ...
A populáris zene időgépe most visszarepít minket egy pillanatra a második világháború utáni Görögországba, hogy megnézzük, hová fejlődött a 19. század végén életre kelt „városi népzene”, a rebetiko megannyi társadalmi, politikai és kulturális változás hatására. Időutazásunk első, fontos lépéseként megismerkedünk azzal a dallal, amely teljesen új korszakot nyitott a műfaj történetében, felfedezzük egy „nyugati” rebetiko szupersztárjait, ...
Athén és Thessaloniki, a modern Görögország két legnagyobb városa száműzöttek ezreit fogadta be a 20. század egyik legnagyobb népességmozgásával járó háborújában: a görög-török háború (1919-1922) következtében Szmirna (ma Izmir) nagyszámú görög lakosságának a környező görög szigetekre és a nagyvárosok kikötőibe kellett menekülnie, miután 1922. szeptember 13-án Anatólia szellemi és kereskedelmi központja, Szmirna történelmének legsúlyosabb ...
Itt vagyunk, megérkeztünk. Lényegében ezért a korszakért kezdtem el magamban lassan forgatni a témát és az itt előkerülő nevek láncoltak egy életre a sevdah-hoz. Végig kísértük az elmúlt bő százötven évét, láttuk miből forrt ki, hogyan változott, miként találta meg saját útját a történelem útvesztőiben. Következzék az aranykor, a halhatatlan ikonok porondra lépése és az elnyűhetetlen felvételek születése. Az időszak, amikor a sevdah a régi korok ...
Augusztus eleje óta olvasható két cikksorozat a blogon, amelyekben mélyebben igyekszünk bemutatni a rebetikot és a sevdaht. Mindkettőben az a közös nevező, hogy számos Földközi-tenger menti zenei és kulturális hatás keveredik bennük. A görög, a török, az örmény hagyományok, az európai szórakoztató zene, a Kis-Ázsia és a Balkán zenéje egyaránt benne vannak a buliban.
...
Most már kezdjük egyre jobban átlátni, hogy mi a s evdah és tudjuk, hogy mi a sevdalinka, közelítünk a jugoszláv-érához, ehhez azonban a bosnyák és a magyar történelem egyik közös pontján, az Osztrák-Magyar Monarchián keresztül vezet az út. Ha nincs a Monarchia a bosnyák kultúra is teljesen más képet festene, nézzük hát, hogy miként egyengette a sevdah útját és mik történtek utána Boszniában.
...
A görög rebetikót sokféle zenei irányból megközelíthetjük, hiszen fejlődését, formálódását tekintve több korszakra oszthatjuk ezt a gazdag zenei világot. Emellett minden korszakot fémjeleznek kiemelkedő, egyedi stílusú hangszeres és énekes előadók, illetve zeneszerzők, akik meghatározták a műfaj történetét mind zenei-művészi, mind társadalmi szempontból. Ezekről a szempontokról átfogó képet kaphat az olvasó a rebetikónak szentelt cikksorozat ...
Az előző részben kicsit körüljártuk, hogy mit is jelent a sevdah, miért nevezik így és talán sikerült is valami helyet találnunk neki mentális térképünkön, de szerény vélemény szerint nem érdemes itt megállni. Mindenképpen ajánlatos tovább haladnunk az ismereteink mélyítésében tett kísérletben. Meglepően sok tudok lenni a sevdah zenéről történő romantikus ömlengésnek és szabad asszociációkon való szárnyalásnak, amik leginkább engem ...
„Nekem is van egy aranyszelencém, mint Árgyélusnak…, s abban mindenféle dolgot gyűjtögetek, például emlékeket, dalokat, meséket és még sorolhatnám. Sok-sok ideje már, hogy Tündér Ilona és Árgyélus is beköltöztek az aranyszelencémbe és évről-évre egyre jobban megismertük egymást” – kezdi a mesét Balogh Melinda, a fáradhatatlan, mindig jókedvű és kedvvel segítő énekes mesélő legújabb lemezén.
...
Van a Balkánon egy ország, amiről sokáig voltaképpen semmit nem tudtam. Hozzáteszem, most sem mondanám magam még a legnagyobb jóindulattal sem többnek, mint az ország „ismerkedőjének”). Soha nem jártam arra korábban, csak a neve volt ismerős, de pont annyira, mint bármely más országnak, amit hall az ember élete során. Nem tudtam semmit a történetéről, a kultúrájáról. Még talán azt sem, hogy egy külön ország. Ahogy az ember nem lát semmit előre az ...
A rebetiko elsősorban a nagy görög kikötővárosok sokféle kultúrában és zenei hagyományban gyökerező, és rendkívül változatos stílusban megszólaló népzenéje – egy páratlan urbánus folkjelenség, amelynek progresszív zenei idővonala valamikor a 19. század végén indul és körülbelül az 1950-es évekig tart. Ez a nehezen meghatározható időintervallum az új szerzemények megszületését mutatja, a rebetiko élete azonban nem áll meg: izgalmas revival ...
Nyolc évvel ezelőtt, 2015 nyarán voltam először Görögországban . (Erről az utazásról itt írtunk.) A Mediterráneum párás, sós-fűszeres levegője és a tenger hihetetlenül szép, ezerféle kékje természetesen nagy hatással volt rám is, ahogy bizonyára minden oda utazóra. Úgy éreztem, végre megérkeztem abba a világba, amelybe mindig is vágytam – és vágyni fogok ezután is.
...
Nemcsak Kodály mondta, hogy a legkisebbeknek csak a legjobb elég. Mert ők romlatlanok, hamar észreveszik a silányat, a rosszat, a hamisat és főleg azt, ami nem őszinte. És akkor nem figyelnek rá, nem mennek oda, nem érdekli őket. Mert ők a legőszintébbek, ezt tartják a legtermészetesebbnek és el is várják mindenkitől, hogy ilyen legyen.
Azt hiszem, tudja ezt Korpás Évi is, akinek nemrég jelent meg egy CD-je kifejezetten a legkisebbek számára. A címe ...
Miért is hallgatunk zenét? Gondolkodott-e már ezen valaki? Fontos ez egyáltalán? Persze, tudjuk nagyon jól, lehet enélkül is élni, de minek. Mit tesz velünk a zene? Bizonyára valami fontosat, mert ha nem ezt tenné, nem lennének tele azok helyek vele, amelyeken sok ember van egyszerre. Nem ünnepelnénk zenével minden eseményt, nem nyitnánk meg vele rangos összejöveteleket és nem dudorásznánk, ha jó (vagy rossz) kedvünk van. Kell a zene, pontosan talán nem ...
