Most, hogy leírom, meglep, hogy Tímár Sára már a hazai népdalénekesek középgenerációjának képviselője. Megtalálta a saját hangját, helyét és a műfajokon belüli kísérletei már határozott irányt mutatnak. A generáció váltásnak az oka, hogy jönnek a még fiatalabbak, akik helyet követelnek maguknak a…
Az 1984-ben alakut Makám ma is aktív. A 40 éves zenekart volt amikor a kortárs, volt mikor az etno-avantgard, volt mikor a világzene kategóriájába igyekeztek begyömöszölni. Részben illenek is rájuk ezek a jelzők, de kilógnak mindegyikből. Igazából ezekből a hatásokból csak inspirálódtak, igazi…
Az utolsó három posztunkban három hazai nép-és világzenei helyszín, műhely képviselője (Fonó Budai Zeneház, Hangvető, Magyar Zene Háza) beszélt fontosabb projektjeikről. Nem maradhat ki a sorból a Halmos Béla Program és a MÜPA sem.
Három saját neve alatt megjelent albumával a fiatal népdalénekes generáció megkerülhetetlen képviselőjévé vált. Évek óta a Sebő együttes szólistája, ami szintén mutatja, hogy milyen kvalitású énekesnő. Alapítója az utóbbi évek legsikeresebb énektriójának a Dalindának, akik a nagyrészt egyszólamú…
Az előző részben arra kerestük a választ, hogy Artisjus milyen viszonyban áll a két nagy hazai jogvédő szervezettel. Van-e bármilyen különbség a többi műfajhoz képest a kifizetésekben, a lejátszások után kapott jogdíjakban. Az igazán izgalmas kérdés a végére maradt: az autentikus népzene, illetve az…
Sok jó éve volt a közép-európai népzenének. Ilyen például az 1982-es esztendő, amikor megjelent a Muzsikás „Nem úgy van most, mint volt régen” című albuma. Majd négy évvel utána ennek az "ikerlemeze", a „Nem arról hajnallik, amerről hajnallott...” és az évtized lezárásaként az „Ősz az idő” című…
Tímár Sára, első, Minek nevezzelek… című lemezén a magyar népi éneklés karakteres hangján szólal meg, melyben a hagyománytisztelet és az egyéniség bontogatása találkoznak egymással.
Az előző posztban még egy részletet ígértem a Sebő 70 című könyvből. A monográfiában természetesen szó van többek közt a népzenei és táncházmozgalomról, de Sebő Ferenc mesél népes családjának helyenként a közép-európai abszurdot tükröző, de kétségtelenül kalandos és sokszínű történetéről, valamint…
Iszkázi nagyszüleim révén a hetvenes évek közepén találkoztam vele először, mikor a Regős-ének című filmet forgatták - a község híres szülötte - a költő Nagy László közreműködésével. Nagyanyám mutatott be nekik, aki nem értette, hogy miért nem akarok napokig kezet mosni, miután mindkettőjükkel…
