2023-ban zárja 30. évfolyamát az 1994 óta működő, Prima díjas folkMAGazin, népzenész-néptáncos generációk elsődleges ismeretterjesztő és tudományos orgánuma, amely nemcsak amiatt számít kuriózumnak, mert ennyi idő távlatában még mindig fenn tudja tartani az érdeklődést egy olyan közegben, ahol a…
Két év után a Tindia új albummal jelentkezett, amit "a visszafogott nőiesség misztikuma és a vérpezsdítő moldvai dallamok lendülete határozza meg". A lemezbemutató a napokban megtörtént, mától elérhető a digitális felületeken. A lemez címe, Áradás és nyolc új felvételt tartalmaz, amelyek egy része…
A moldvai zene a hazai táncházas szcénában egy külön sziget. Jó, inkább félsziget, hisz a moldvai táncházba is jónéhány lenéznek azok közül, akik a vonós muzsikát szeretik és visszafelé is van átjárás. Ettől függetlenül egy sajátos világ, legalább annyira, mint maga a zene. Kissé alul értékeltnek…
Mi köze van a gőzmozdonynak a népzenéhez? Gyorsabb-e a betyár lova a tüzes vasparipánál? Hogyan üzentek egymásnak a szerelmesek száz évvel ezelőtt? Hova tűnt Konstantinápoly Budapesten felépített másolata? Lehet-e egy népdalból mindenki által ismert munkásmozgalmi dal? Összefér-e egy irodalmi portré…
A rebetiko misztikus, alvilági és sokszor kegyetlen történeteinek hőse többnyire az a különc, dacos férfi, aki nem fél semmitől – ilyen egyszerűen jellemezhetnénk a görög rebetiko macsó vezéregyéniségét, a mangast (μάγκας) avagy a mortist (μορτης), aki hol hasist pöfékelve filozofál vagy…
Minden olyan dolog, ami két ember egyidejű jelenlétét és összehangoltságát követeli, bátor vállalkozás. Legyen szó sportról vagy bármilyen munkáról, akár magánéletről a “kettő” egysége csak nagy fokú egymásra figyeléssel, alkalmazkodással, őszinteséggel és teljes odaadással teremtődhet meg. Ezért…
A populáris zene időgépe most visszarepít minket egy pillanatra a második világháború utáni Görögországba, hogy megnézzük, hová fejlődött a 19. század végén életre kelt „városi népzene”, a rebetiko megannyi társadalmi, politikai és kulturális változás hatására. Időutazásunk első, fontos lépéseként…
Athén és Thessaloniki, a modern Görögország két legnagyobb városa száműzöttek ezreit fogadta be a 20. század egyik legnagyobb népességmozgásával járó háborújában: a görög-török háború (1919-1922) következtében Szmirna (ma Izmir) nagyszámú görög lakosságának a környező görög szigetekre és a…
Itt vagyunk, megérkeztünk. Lényegében ezért a korszakért kezdtem el magamban lassan forgatni a témát és az itt előkerülő nevek láncoltak egy életre a sevdah-hoz. Végig kísértük az elmúlt bő százötven évét, láttuk miből forrt ki, hogyan változott, miként találta meg saját útját a történelem…
Augusztus eleje óta olvasható két cikksorozat a blogon, amelyekben mélyebben igyekszünk bemutatni a rebetikot és a sevdaht. Mindkettőben az a közös nevező, hogy számos Földközi-tenger menti zenei és kulturális hatás keveredik bennük. A görög, a török, az örmény hagyományok, az európai szórakoztató…
Most már kezdjük egyre jobban átlátni, hogy mi a sevdah és tudjuk, hogy mi a sevdalinka, közelítünk a jugoszláv-érához, ehhez azonban a bosnyák és a magyar történelem egyik közös pontján, az Osztrák-Magyar Monarchián keresztül vezet az út. Ha nincs a Monarchia a bosnyák kultúra is teljesen más képet…
A görög rebetikót sokféle zenei irányból megközelíthetjük, hiszen fejlődését, formálódását tekintve több korszakra oszthatjuk ezt a gazdag zenei világot. Emellett minden korszakot fémjeleznek kiemelkedő, egyedi stílusú hangszeres és énekes előadók, illetve zeneszerzők, akik meghatározták a műfaj…
Az előző részben kicsit körüljártuk, hogy mit is jelent a sevdah, miért nevezik így és talán sikerült is valami helyet találnunk neki mentális térképünkön, de szerény vélemény szerint nem érdemes itt megállni. Mindenképpen ajánlatos tovább haladnunk az ismereteink mélyítésében tett kísérletben.…
„Nekem is van egy aranyszelencém, mint Árgyélusnak…, s abban mindenféle dolgot gyűjtögetek, például emlékeket, dalokat, meséket és még sorolhatnám. Sok-sok ideje már, hogy Tündér Ilona és Árgyélus is beköltöztek az aranyszelencémbe és évről-évre egyre jobban megismertük egymást” – kezdi a mesét…
Van a Balkánon egy ország, amiről sokáig voltaképpen semmit nem tudtam. Hozzáteszem, most sem mondanám magam még a legnagyobb jóindulattal sem többnek, mint az ország „ismerkedőjének”). Soha nem jártam arra korábban, csak a neve volt ismerős, de pont annyira, mint bármely más országnak, amit hall az…
