The disbanded but then half-revived band “Bajdázó” are more than simply “good”. Their new LP sounds almost like their others, while different at key points.
Jó húsz évvel ezelőtt játékfilmet forgattunk Csenyétén, a mérhetetlen szegénységről és a reménytelenségről híres borsodi kis zsákfaluban, valahol a Cserehátban. Nekem egy kisebb szerep jutott, valamint a film zenéjét készítettem, amihez úgy döntöttünk a stábbal, megpróbálunk néhány helyi dalt…
Lovász Irén ismét Hortobágyi Lászlóval készített lemezt. A Női hang a hagyományos női szerepeket, illetve az általuk kirajzolt női sorsot rajzolja fel 28 számban, még több dalban. De tud-e ennél több lenni?
A feloszlott, majd félig-meddig visszatért Bajdázó több mint nagyon jó zenekar. Az új lemez majdnem olyan, mint a korábbiak, miközben lényeges pontokon más.
A Hurdy-Gang nevű trió különös vállalkozásba kezdett valahol az autentikus népzene és az orientális-történelmi világzene mezsgyéjén, melyet a zenekar erős tradicionális zenei alapokra épít a magyar népzenétől a kis-ázsiai eredetű dallamokig kiszélesítve a műfaj már sokat járt útjait. A Hurdy-Gang…
Bartók úgy határozta meg a népdalt, mint amit „sokan és sokáig énekeltek”. Kalász Máté és Mihó Attila olyan karakterei és prímásai az autentikus népzenei áramlatnak, akikről sokan és sokáig beszélhetünk: a legaktívabb fiatal zenészek közé tartoznak markáns játékstílusukkal és alapos, magabiztos…
I remember a concert from the Mediawave Festival before the millennium; actually, I don’t exactly remember it, there’s just one thing that got stuck in my head about it. This one thing stuck so much it defines my attitude to music till this very day.
Weyer Balázs írása az 56. Recorder magazinból.
A világzenei lemezkiadókra enyhén szólva sem jellemző a stabilitás, aminek legfőbb oka, hogy sokuk afféle one man show, így a cégek tevékenysége nagyban függ az egyének életének, érdeklődésének fordulataitól. Ugyanez a lista teljesen máshogy…
Emlékszem még a 2000-es évek előtti Mediawave Fesztiválról egy koncertre; pontosabban nem igazán emlékszem, csak egy valami maradt meg bennem úgy, hogy az azóta is meghatározza a zenéhez való viszonyomat.
Nézem a borító grafikai tervén (hozzám így jutott el) a pottyantós budit. A budit is lehet szépen fotózni, a papír kicsit beállítva, de jó a kép, még éppen nem modoros, vidéki romantikánk azonban már kerekedik. De miért éppen a budi? Az első szám közben persze rögtön leesik; a budiba minden…
Jó száz éve az utolsó órában vagyunk, sokan kongatták már a vészharangot, és be kell vallani, volt is rá ok. A népzene eltűnni, vagy feloldódni látszó hagyománykörét azonban lehet arról az oldalról is szemlélni, hogy amit ma autentikus népzeneként ismerünk, az is egy fejlődési folyamatnak volt az…
Ez egy nagyon érdekes lemez. Nem úgy, hogy "hm, érdekes (izé, nem jó)", mert igen jó is, de fontosabb, hogy érdekes. (Jó lemez amúgy sokkal több van, mint érdekes, vagy legalábbis igazán érdekes, nem?)
Fotó: Szánthó Zoltán
Számomra a fenti kép egyike a legendás zenetörténeti dokumentumoknak, ugyanúgy, mint pl. a Beatles, Bob Dylan, Hendrix, Glenn Gould, Stravinsky vagy Bartók ikonikus fotói. A fényképen Szászcsávási Zenekar látható, akiket a kilencvenes évek elején ismerhetett meg hazai közönség.