Ritmus és hang

Az 1984-ben alakut Makám ma is aktív. A 40 éves zenekart volt amikor a kortárs, volt mikor az etno-avantgard, volt mikor a világzene kategóriájába igyekeztek begyömöszölni. Részben illenek is rájuk ezek a jelzők, de kilógnak mindegyikből. Igazából ezekből a hatásokból csak inspirálódtak, igazi újító, kísérletező, instrumentális és improvizatív alkotóműhelynek számítottak. Talán az új tradíció elnevezés az, ami az akkori és mai Makámra is megáll.

Érdemes felvázolni, - a teljesség igénye nélkül - hogy azokban az években milyen alkotóműhelyek és alkotók léteztek, kapcsolódtak és inspirálták egymást, valamint milyen kulturális miliő létezett és mozgott a tiltott, a tűrt és a támogatott kultúrpolitikai halmazok határán. A 25. Színház, ahol többek között Cseh Tamás bemutatkozott, a Syrius együttes, a Kex, a Kaláka, a Vízöntő, Sebő Ferenc, a Calcutta Trió, a 180-as Csoport, az Amadinda, a Balázs Béla Stúdió, a Fiatal Művészek Klubja, Pilinszky János és Petri György versei, Szabados György, Zolnay Pál filmrendező (Zolnay filmet forgatott a Makámról és néhány filmjéhez a zenekar szolgáltatott zenét). Ott volt az Akácfa utca 32. Itt működött a Makám klub, ahol a zenekar koncertjein többször kortárs, fiatal zenészek is megmutathatták magukat. Ugyanezen a hetedik kerületi címen találta meg a helyét a Stúdió K. a Bihari Táncegyüttes vagy a Rockszínház is.
Sok más mellett hatással volt rájuk a kortárs zeneszerzők közül Steve Reich, Frederic Rzewski, a népzene és a progresszív rock egyaránt. Külföldön többek között párhuzamba állították őket az Oregonnal vagy Penguin Café Orchestrával. 

 A 40 éves jubileumot a Magyar Zene Házában ünneplik, ahol a zenekar első időszakát idézi meg, az 1988-1998 során megjelent első négy, instrumentális nagylemez anyagának megszólaltatásával. A Makám 1988-ban a Közelítések című albummal mutatkozott be, aztán jöttek az első 10 év további munkái: Divertimento (1994), Café Bábel (1997), A Part (1998). 
Ezeken a lemezeken változó felállásban a következő zenészek játszottak: Baló István, Bencze László, Borlai Gergő, Czakó Péter, Fekete István, Grencsó István, Ittzés Gergely, Juhász Endre, Krulik Zoltán, Szalai Péter, Szőke Szabolcs, Thurnay Balázs. Ma már csak Krulik Zoltán - az egyik alapító - játszik a folyamatosan változó felállású együttesben. 

A koncerten az alapzenekart Krulik Zoltán, Boros Attila, Eredics Dávid, Keönch László Farkas és Rácz Gabriella alkotja. A régi tagok közül Krulik Zoltán mellett, Szőke Szabolcs, Juhász Endre és Borlai Gergely lép fel. Színpadon lesz még Magyar Bori, Lantos Zoltán és Borbély Mihály is.

A Makám korszakain átível a tradíció és a modernitás, Kelet és Nyugat, a kollektív és individuális kettőssége az ősi egység és harmónia keresése. A Makám előzménye, a C. S. Ö. (Creatív Stúdió Öt) 1975 és 1980 között működött, aztán négy éven át létezett a Makám és Kolinda formáció, amiből 1984-ben jött létre Krulik vezetésével a Makám. Kezdetben az etno-avantgard kelet-közép-európai követeként robbant a zenei életbe, és ezt a kezdeti korszakot – a hagyományos európai hangszereket: oboa, gitár, bőgő, zongora – finoman árnyalták az ázsiai, távol-keleti gyökerek (tabla, gatham, sarangi Indiából), a balkáni (gadulka, kaval) és afrikai hatások (sansa, marimba, udu), valamint a kortárs zene repetitív elemei. 

A Makám később, ez után a hangszeres korszak után a magyar népdalok felé fordult, később gyereklemezeket is készítettek, továbbá versmegzenésítéseket. Krulik Zoltán és a Makám 2022-ben megkapta a Magyar Örökség Díjat. Az egyik legelső Makám-kompozíció, a lemezre akkoriban nem került Kaleidoszkóp a 2019-es Ady-megzenésítéseket tartalmazó Budapest éjszakája szól című albumon kelt életre, Magyar Bori énekével. Az első nagy Makám-korszakot megidéző koncerten stílszerűen ez a – zenekar életén átnyúló – kompozíció is elhangzik majd, így végül mégsem lesz teljesen instrumentális az este. 

Fotó: Krulik Zoltán