Sok jó éve volt a közép-európai népzenének. Ilyen például az 1982-es esztendő, amikor megjelent a Muzsikás „Nem úgy van most, mint volt régen” című albuma. Majd négy évvel utána ennek az "ikerlemeze", a „Nem arról hajnallik, amerről hajnallott...” és az évtized lezárásaként az „Ősz az idő” című album is kijött. A Sebő együttes énekelt versei, a Muzsikás albumok és az évtized más népzenei anyagai végképp zárójelbe tették a Jó ebédhez szól a nótát.
A Muzsikás albumok klasszikussá váltak, viszonyítási pontok, hivatkozási alapok lettek, a dalok sokakhoz eljutottak, a szövegek beépültek a kulturális közbeszédbe, sőt politikai utalásként is értelmezték őket. Mindhárom album sok muzsikust inspirált idehaza és külföldön egyaránt. Az utóbbiak közé tartozik az amerikai alter-country együttes a Sixteen Horsepower pedig "Betyárnótát" adaptálta "Outlaw song" címen. Az osztrák bluesgitáros Ripoff Raskolnikov az "Azt gondoltam eső esiket" és a holland experimentális-punk együttes a The Ex pedig a "Hidegen fújnak a szeleket" dolgozta fel.
Nové Soma a Middlemest Red gitárosa, énekese 2018 körül kezdett szöszölni ezzel az örökséggel és Népdalok címmel egy háromszámos kislemezt készített, rajta a Szerelem, szerelemmel, a Kati-Kata feldolgozásával, Látod rózsám címmel, illetve és a Szomjas György rendezte Talpunk alatt fütyül a szél című film kisérőzenéjének (szerző Sebő Ferenc) továbbgondolásával.
Közben létrejött a Mordái, amiben Soma mellett Vértesi Ferenc gitáron, Czitrom Ádám basszusgitáron, Kapusi Viktor szaxofonon, Klausz Ádám dobokon és Porteleki Áron brácsán és dobokon játszik, valamint vokálozik. Tavaly a Mordái koncertezett és az előre küldött a Hidegen fújnak a szelek videója és klipje, jelezte, hogy hamarosan jön a nagylemez.
A Mordái egy Morphine tribute koncert után kezdett formálódni. Nem véletlen, hogy pont a Morphine előtt tisztelgő koncert adott lökést a megalakulásuknak. Zenéjüket „low rocknak” nevező bostoni alternatív rock trió a kilencvenes évek egyik meghatározó együttese volt. Dob, szaxofon és két húros (!) basszusgitár felállású együttes bluesból, jazzből, rockból építkező melankolikus, sötét tónusú soundja és hatása ott bujkál a Mordái „hangvételében az útonállók sötét szellemiségét megidéző” feldolgozásaiban. Természetesen nem csak Mark Sandman együttese hatott rájuk.
A tagok hozták magukkal, amit tudtak és amit jónak láttak: a pszichedelikus gitárzenét, a rockot, a jazzt, a népzenét, a szabadzenei- és avantgard zenei kísérleteket. Mindebből született ez a lecsupaszított és egyben sokszínű, számos műfajt elegyítő korszerű kortárs zenei anyag. Direkt kerülöm a folk-rock kifejezést, mert szerintem ez jóval több és jobb annál, amit ezen cimke alatt megszokhattunk. Pont ez az eklektikus, de mégis sok mindenben egyet gondoló, színes és kreatív társaság kellett ahhoz, hogy a Mordái lemeze nagyot szóljon. Nem azért szól nagyot, mert feltekerték a volumét az erősítőkön és helyenként betorzították a gitárokat, hanem azért, mert előcsalogatták a népzenében rejlő zsigeri erőt, energiákat és szabad utat adtak mindennek. A Mordái a népdalok és a népdalfeldolgozások mélyebb, sötétebb tónusát mutatja meg, helyenként a dalok új jelentésrétegeit bontogatva. Zúznak a riffek, a szaxofon ritkán van ennyire a helyén egy lemezen, az ének éjsötét és érzékeny, a hangulat balladai. Két tucat dalt írtak, de ebből csak 9+1 került az első albumra.
Erős dalok, ezeknél csak az eredeti közeg erősebb, ahonnan az inspirációt adó Muzsikás is tanult.
Február 13-án lemezbemutató koncert lesz.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.