Ritmus és hang

Ki ne akart volna legalább egyszer gyerekkorában világgá menni? Aki maradt, annak itt a legjobb alkalom, hogy ismét megpróbálja. Arra bíztatok mindenkit, hogy szálljon fel a Szalóki Ági „négyeshatosára” és legyen olyan „vakmerő és vidámságra hajlamos” és nyitott, mint azok a filmbéli gyerekek voltak hét éve. A villamos ezúttal a Mezőségről indul, érinti a Közel-Keletet, Görögországot, a Balkánt és az Ibériai félszigeten van a végállomása, ahol a lisszaboni 28-as jár.

Szalóki Ági tavaly mutatta be saját szerzeményeket, népdalfeldolgozásokat, verseket és régizene dalokat tartalmazó Zümmögő idő című nagylemezét. Évekkel korábban jött ki a másik „felnőtt” lemeze, az autentikus népzenét tartalmazó a Fújnak a fellegek (cikkünk a lemezről itt).  A közelmúltban új anyaggal jelentkezett.

Az Utazásaim című új EP a 11. Szalóki lemez és egyben az első, ami nem jelenik meg fizikai formátumban. Mindössze hat felvételt tartalmaz, egy fadot, két görög, egy héber, egy szefárd és egy mezőségi dalt. A lemezen minden és mindenki mozog. A hallgató mindenképpen, térben és időben. A feldolgozott tradicionális dalok is „utaztak/utaznak”. Karakterük, szövegük változott, alakult és bővült az idők során, hisz rengetegen játszották, énekelték őket. Szalóki Ági is mozog, a saját alkotói életén belül.

A nyitó, a Kis-Szamos partjáról származó Urîta mi-i lumea mie című dalt egész biztos énekelte már, ha nem is igy. Ezúttal magyarul és románul is interpretálja, ami nem annyira meglepő, hisz az ott élő magyar, román és a cigány közösség kultúrája összeért és erős kölcsönhatással volt egymásra. A két dallam a gazdag és sokszínű bonchidai zenei hagyományból kerültek elő. Tetten érhetők pl. az Ökrös együttes legendás Bonchida háromszor című albumán is, amelyen Szalóki Ági is közreműködött.

A szerelemről szóló hagyományos jemeni zsidó dalt, az Ayelet chent régebben a Besh o dRom koncerteken is hallhattuk Szalóki Ágitól. Szerzője a XVII. században élt Shalom Shabazi jemeni rabbi és költő lehet, aki állítólag 15 000 liturgikus verset írt, amelyek közül csak a töredéke maradt meg a jemeni zsidók üldöztetését követően. Versei a modern popkultúrában is megjelentek, számos énekes, köztük Ofra Haza és egy szintén izraeli metálzenekar is feldolgozta. Most Szalóki Ág is, aki héberül énekel, dinamikus akusztikus kisérettel, érzékeny egyensúlyt tartva a hagyományos és modern megszólalás között.

A két epiruszi dalt, a Den mporo manualt (Nem bírom) és a Stis pikrodafnis ton anthot (A leander virágaiba) dal nyomát már nem kutattam Szalóki Ági életművében. Mindkettő szomorú szerelmesekről szól. Az elsőben a megtört szívű főhős – bár óvták – halálosan csalódott a szerelmében, másodikban a szerelmes férfi magát okolja, mert választottja mással képzeli el a jövőt. Talán nincs is Görögországban olyan énekes/zenekar, aki legalább egyszer ne adta volna elő ezeket a dalokat. Ment ez akusztikusan szólóban, zenekarral, nagyzenekarral, autentikusan és popritmusban egyaránt. Szóval nagyon népszerű a téma. Szalóki Ági mindkét dalt lecsendesítette - amit kicsit sajnálok - saját hangjára és egyéniségére formálta. A Den mporo manualban tetszett, hogy a végén a hangzás felidézi az 1940-1960-as évek lemezrögzítési technikájának gyönyörű autentikus hangulatát. 

Estas mesas tan hermosas (Ezek az asztalok olyan szépek) egy bulgáriai szefárd tradicionális lakodalmi dal, amit ladino nyelven szólaltat meg az énekesnő. A szefárd zene a Spanyolországból száműzött zsidóságé, akik a Földközi-tenger partján található országokban (mai Bulgária, Törökország, Görögország, Szíria) leltek új hazára. Ez is megfordult már számtalan előadó lemezén, köztük hazai pályatársakén is. Szalóki Ági feldolgozását a visszafogott szenvedély jellemzi. A gazdag hangszerelés által egyszerre jelenik meg a dalban az arab és a bolgár zenei befolyás.

A lemez záró száma egy fado. a Que Deus me perdoe (Isten bocsásson meg nekem). A dal, ha minden igaz, 1952-ben jelent meg először egy 78-as fordulatszámú lakklemezen Amália Rodrigues előadásában. Rodrigues nem egy amatőr kispályás énekes volt a sarki kávéházból, hanem portugál fado koronázatlan királynője, megújítója és még sorolhatnám. Legyen az elég, hogy halálakor háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el Portugáliában. A mai napig nem találsz olyan portugál fadistát, aki nem a földig hajolva beszélne róla. Rodrigues Lisszabon és Coimbra városi és vidéki stílusát ötvözve, túllépet az addigi romantikus picsogáson. A dalai a sors, a lélek mélységét, fájdalmát, a csalódását, egyben kísérteties és mágikus szépségét mesélik el. Szalóki Ági előadása méltó Rodrigues örökségéhez. Szalóki Ági és Ifj. Tóth István duójának a lemez legjobb és hibátlan felvételét köszönhetjük. Egyenesen a szívbe. 

Szalóki Ági zenekarában a Makámból vagy a Söndörgőből ismert Eredics Dávid kavalon, klarinéton, Nikola Parov - hazai világzene egyik stílusteremtő világhírű úttörője - klarinéton, dudukon, nikkelharpon, gadulkán és ütőhangszereken játszik. Két gitáros is jelen van a zenekarban. Csókás Zsolt, a Kéknyúlból lehet ismerős, de ő játszott Szalóki Ági Kishúg című albumán is. Ifj. Tóth István a Dés András Trióban, a Tálas Áron Quintetben és Pátkai Rozina zenekarában is feltűnt. Födő Sándor ütőhangszereken játszik. Nikola Parovhoz hasonlóan Födő is multiinstrumentalista zenész, zeneszerző, hangszerelő, hangmérnök, producer. annyi lemezen, projektben, zenekarban volt jelen, hogy eltekintenék a felsorolástól. Nézzétek meg a Wikipédián. Kovács Zoltán bőgőzik, aki elsősorban Bognár Szilvia lemezeinek szerzője, hangszerelője. A lemezen  Szalóki Ági, Csókás Zsolt mellett több dalban szerzőként is közreműködött.

Szalóki Ági ezt írja a lemezről: „Ez az album egy sorozat első részeként ízelítő világzenei kalandozásaimból. A sorozat a tervek szerint cigány, ír, francia, török és bolgár dalokkal folytatódik.”  Úgy legyen!

Az Utazásaim elérhető a Soundcloudon, a YouTube-on, az Apple Musicon, az Amazonon és a Tidalon is. A Spotify profil pedig itt is hallgatható.

Szalóki Ági - Utazásaim, Music Hungary Zeneműkiadó, 2024

Török Ferenc