Ritmus és hang

Több mint 30 éve ismerős a világzene/world music kategória, amit sokan ma is megpróbálnak meghatározni, értelmezni, de ennek nem sok értelme van. Egyszerűbb hallgatni, jóval közelebb lehet kerülni hozzá. A műfaj köszöni, egész jól érzi magát, felnőtt és ahogy az ilyenkor lenni szokott, vannak rajongói, ellenzői, kiadói, fesztiváljai, díjai, legendái, hősei és halottai is. Lemezek, könyvek, filmek rögzítik és dolgozzák fel szerteágazó és izgalmas történetét.
Tavaly magyar kezdeményezésre egy figyelemre méltó, európai fesztiválokat összefogó projekt indult, amely sok mindenben másképp közelíti meg a szcénát. Az UPBEAT platform átfogalmaz, újra értelmez néhány alapvetést, új lendületet visz a showcase fesztiválok struktúrájába, sőt helyenként a struktúrát is átalakítja. Ha nem is azonnal és nem is minden részében, de egy paradigma váltásnak lehetünk tanúi. Erről beszélgettünk a Weyer Balázzsal a platformot elindító Hangvető Kft. programigazgatójával. 

Magyar kezdeményezésre európai világzenei projekt indult, mely a szcéna feltörekvő tehetségeit segíti. Az UPBEAT platform projektet a Kreatív Európa támogatja. Kezdjük a projekt bemutatása előtt a támogatóval. Mit lehet tudni a Kreatív Európáról?

A Kreatív Európa az Európai Unió fő kultúratámogatási eszköze. Az EU kultúrát nem támogathat közvetlenül, mert az tagállami hatáskör, kivéve a határokon átnyúló kulturális kezdeményezéseket. Éppen ezért olyan dolgokat támogat, amelyek több országban egyszerre, több partner részvételével érvényesülnek. A UPBEAT az úgynevezett platform támogatási formákhoz tartozik, amihez legalább 12 Kreatív Európa ország kell érintett legyen. Ez a Kreatív Európa-terület kicsivel több mint az EU, de nem is teljesen Európa. Érdekesség, hogy ilyen méretű platform pályázatot a Hangvető előtt még sosem nyert el magyar szervezet.

Mennyivel több?

A tagjelölt országok, illetve még néhány ország, akik együttműködési megállapodást kötöttek az EU-val - például Norvégia, Svájc, a balkáni tagjelölt országok, tehát Szerbia, Bosznia, Montenegró, Koszovó, Macedónia, Albánia plusz a Keleti Partnerség országai, tehát Ukrajna, Grúzia, Moldova, valamint Tunézia.

2 millió euro a költségvetés. Ez mire elég?

Ez a kapható felső határ, eleve erre terveztük az aktivitásokat. Az induláskor 13 európai showcase fesztivál állt össze, hogy feltörekvő zenészeket támogassanak. Ennek a pénznek a nagy része arra megy, hogy ezek a showcase-ek kimondottan a zenészek érdekeit, a karrierjük támogatását célzó elemeket építsenek be a tevékenységükbe. A showcase egy ismert formátum: arról szól, hogy ez egy találkozó a művészek és a fesztiválszervezők, illetve bookerek, kiadók, ügynökök között. 

Eddig az történt, hogy a showcase meghívott fellépőket és vásárlókat, és elintézte, hogy ők egy időben egy helyen legyenek, a többi pedig nem az ő dolga, majd valami lesz belőle, és az esetek nagy részében lett is. De ennél sokkal többet is lehetne tenni.

A mi megközelítésünk nagyrészt piaci. Olyan módosításokat, egységesítéseket szeretnénk elérni, amik ezeket a showcase-eket valódi piactérré teszik, tehát valóban köttessenek üzletek, de mutasson túl is ezen. Sok frusztrációt tapasztaltunk a művészek részéről, bizonytalanok, hogy megéri-e fellépni showcase-en, hogy is működik ez. Arra törekszünk, hogy minél több kézzel fogható eredményt lehessen elérni ezeken az eseményeken.

Ezt hogy lehet elérni?

Több mint húsz új, vagy részben új, eszközt adunk a showcase-ek kezébe, amik valamilyen módon költségekkel járnak, ezeket finanszírozza a platform. Az elsődleges cél az, hogy nyomon követhető legyen, hogy mi és milyen eredménnyel történik egy showcase-en. Eddig az történt, hogy a showcase meghívott fellépőket és vásárlókat, és elintézte, hogy ők egy időben egy helyen legyenek, a többi pedig nem az ő dolga, majd valami lesz belőle, és az esetek nagy részében lett is. De ennél sokkal többet is lehetne tenni.

Elsődleges, hogy tegyük követhetővé, hogy mi az utóélete egy showcase fellépésnek. A showcase-ek gyűjtsenek anyagot arról, hogy kit hívtak meg, és tegyük mérhetővé ennek az eredményét, egyelőre csak azt, hogy a rákövetkező egy éven belül hány koncertmeghívást eredményezett az adott esemény. Tudjuk, hogy egy showcase-nek az utóélete sokkal hosszabb, van, amikor valakit csak 3 év múlva hívnak meg azért, mert látták őket. Továbbá az egyes showcase-ek különböző időtávokkal dolgoznak. Van olyan, aki már most tudja, hogy jövő novemberben ki fog fellépni, de akad olyan is, aki két hónapra sem lát előre. Lényeges az is, hogy kapjanak a delegáltak ösztönzőket arra, hogy ténylegesen hívjanak meg zenekarokat a fellépők közül. Eddig azt láttad a különböző showcasek-en, hogy nagyjából ugyanazokkal az emberekkel találkoztál, akikről senkinek nem volt fogalma, hogy hívott-e meg valakit, vagy csak végig turnézta a világot azzal, hogy ő egy vásárló és el sem megy a koncertekre. Ha valakit meghívtak három showcase-re, de még semmi eredménye nem volt, akkor ezeket az információkat a showcase-ek megosztják egymással és tudni fogják, hogy ez egy potyautas. Nyilván valaki értékét nem csak az mutatja, hogy hány zenekart hív meg, mert lehet, hogy limitált számú helye van, nem tud mindenkit meghívni vagy egyszerűen csak kényes az ízlése. A lényeg az aktív részvétel, adjon visszajelzést, mentoráljon, ossza meg a tudását.

A showcase-eket ösztönözzük pénzzel is, hogy minél több meghívás keletkezzen. Minél több meghívást generál egy showcase, annál több pénzt kap. Egészen konkrét érdekük lesz, hogy kövessék nyomon a folyamatokat és csak olyan delegáltakat hívjanak meg, akik aktívak és meg is hívnak zenekarokat. Akkor fogjuk a delegált meghívásának költségét fedezni, ha annak van eredménye.

A zenekarok még mit kapnak a showcase-en?

Kapnak mentorálást, ami azt jelenti, hogy segítséget és felkészülést a showcase-re. Itt a showcase előtti tréningről van szó: hogy kell eladni magad, milyen marketing anyagaid legyenek stb. Kapnak visszajelzést a fellépés után és kaphatnak jó minőségű videó- és hangfelvételt, amit használhatnak a zenekar a saját promóciójában. A delegáltaktól írásos visszajelzést kapnak, ami eddig nem volt szokás. Szervezünk go to market eseményeket is, ahol zenekarok a koncerten kívül is megmutathatják magukat a potenciális vásárlóknak. Ezen kívül elfogadnak a platformhoz tartozó események egy etikai kódexet.

Vannak benne környezettudatosságra vonatkozó ajánlások, esélyegyenlőségre, földrajzi egyensúlyra vonatkozó elvárások, ami eddig leginkább a kelet-európaiaknak volt problémája.

Ez is új elem. Mit tartalmaz az etikai kódex?

Hogyan kell bánni a művészekkel, a delegáltakkal, a közönséggel, a környezettel. Vannak benne környezettudatosságra vonatkozó ajánlások, esélyegyenlőségre, földrajzi egyensúlyra vonatkozó elvárások, ami eddig leginkább a kelet-európaiaknak volt problémája. És mivel az egész program középpontjában a feltörekvő művészek állnak, erre vonatkozóan is tartalmaz majd előírásokat.

Hogy definiáltátok a "feltörekvő művészt"?

Definiáltuk 9 különböző kritérium alapján, hogy mit jelent a feltörekvő kategória. Ebből csak az egyik az életkor, mert nem fiatal is lehet feltörekvő. Leginkább az határozza meg, hogy hol tart a karrierjében. Nem jelenhetett meg x-nél több lemeze, nem lehetett x-nél több nemzetközi fellépése, a social media követő szám sem lehet valamekkora szám felett. Persze bárki meghívhat bárkit, de támogatás csak a kritériumoknak megfelelő európai, feltörekvő művészek után jár.

Miért kellet bevezetni az etikai kódexet?

Legfontosabb szempont, hogy egységesítsük azt, hogy egy zenekar mit várhat egy showcase-től és azt tegyük számon kérhetővé.  Mi az, amit nekik kell beletenni és mi az, amit cserébe elvárhatnak. Ez egyfajta minőségi szűrő. A másik, hogy elég nagy erőfeszítés egy feltörekvő művésznek, akiknek még nincs rendes menedzsmentje, nincsenek forrásai, arra, hogy pl. utazzon, meg ilyesmi és gyakorlatilag minden showcase-re külön-külön pályázzon. Azon is dolgozunk, hogy legyen egy egységes jelentkezési felület, ahova egyszer kell feltölteni a fotóikat, videóikat, bioikat és megjelölhetik, hogy melyik showcaseek-en akar fellépni. Nem kell 15 showcase különböző kritérium rendszerének megfelelni, tizenötször feltölteni az anyagikat, és elképesztő mennyiségű e-mailt kezelni. Ezt egyszer kell majd megtenniük és mindenki ugyanazt a felületet fogja használni.

Arra a kérdésre kell többek között választ adni, hogyan lehet minimalizálni a turnészervezés karbon lábnyomát, hogyan tudnak a fesztiválok zöldebbé válni.

Miért tartjátok fontosnak a fair trade és a fenntarthatósági sztenderd kidolgozását?

Úgy érezzük, hogy az európai zeneiparnak és a világzenének, kiemelkedően a következő években, az egyik jelentős kihívása az lesz, hogy egyrészt anyagi okokból meg fog drágulni az utazás, másrészt elvi okokból is fontosabbá válnak a fenntarthatósági szempontok a közönségnek és a művészeknek is. Egyre inkább úgy kell szervezni a turnékat, hogy az minél kevesebb felesleges utazással járjon, minél kevesebb repülés, főleg rövid távú repülés legyen benne. A repülés teljesen kezd ellehetetlenülni, ha hangszereket is akarsz szállítani, elképesztő költségekkel és logisztikai macerával jár. Ha feladják csomagként, akkor jó eséllyel összetörik, ha magad mellé teszed, akkor egy komplett utas költségét kell kifizetni extrában. Arra a kérdésre kell többek között választ adni, hogyan lehet minimalizálni a turnészervezés karbon lábnyomát, hogyan tudnak a fesztiválok zöldebbé válni.

UPBEAT platform a menedzserek képzésére is kiterjed?

Ebben menedzsert nem képzünk, azt egy másik Kreatív Europás programunkban a MOST-ban tesszük.

Hazai pályázati lehetőségeket igénybe vettetek?

Minden Kreatív Európás pályázatnak van önrésze, amit a pályázóknak maguknak kell fedezniük. Vannak országok, ahol erre az önrészre lehet pályázni, szerencsére ez itthon is így van.

Kitől?

Az előző EU-s költségvetési ciklusban az NKA-hoz, most átkerült a Miniszterelnöki hivatalhoz.

Meglepő az, hogy “külön odafigyelünk a nem angol nyelvű dalokat szerző zenekarokra és az új, akár nemzetközi kollaborációk támogatására”? A világzenei szcéna leginkább olyan előadókból áll, akik nem angol nyelvű dalokat adnak elő és nem ritka az olyan zenekar, amelyet afrikai, európai, ázsiai zenészek alkotnak. Mi az új megközelítés?

A showcase műfaja nem csak a világzenében van. Ez egy dominánsan világzenei platform, de nem kizárólag. Mert bevettünk olyanokat is, akik nem világzeneiek, de vállalták, hogy kiegészítik világzenei lábbal az eseményüket. Ilyen pl. a Waves Vienna, akik indie és elektronikus zenével foglalkoznak és ennek a projekten a keretében lesz világzenei színpadjuk is. Most három évig úgy tudnak elindítani egy szolgáltatást, hogy erre kapnak támogatást.

A projekt része a zenekarok után követése?

Pillanatnyilag a showcase fellépés után egy évig. Követjük, hogy mi történik velük és a karrierjükkel. Mivel a projekt hároméves, így ennyi ideig tudnak cirkulálni a zenekarok ebben a showcase körben. Három év után van lehetőség az újrázásra. 13-an indultunk, de cél, hogy ezt a kört bővítsük. Ebből gyakorlatilag egy nagy átfogó európai showcase platform akar lenni, ami akár a világzenén túlra is kimutat. Itt kialakítunk egy sztenderdet, amit remélhetőleg sikerül elterjeszteni.

Az egyik fontos cél, hogy megszűnjön az állandó lamentálás, hogy mi is az a világzene.

Mivel sikerült meggyőzni a fesztiválokat, hogy csatlakozzanak a platformhoz? 

Ez a világzenének egy fontos emancipációs lépés. Nagyon régen gondolkodtunk azon, hogy kellene egy nagy világzenei szervezet, ahogy az a jazzben megvan, a European Jazz Network, vagy most alakul az European Folk Network, és mindkettőben részt is veszünk. A világzene sok mindenbe belenyúl, mindennek egy kicsit a része. A Jazz Networkben és a Folk Networkben is sokan vannak, akik a világzenei szcénában is megjelennek. Az egyik fontos cél, hogy megszűnjön az állandó lamentálás, hogy mi is az a világzene. Ennek a jó módja az lenne, ha lenne egy neve, gazdája ennek az egésznek. Sokak számára a WOMEX betölti ezt a szerepet, de ők nem tudnak ilyen szerepet játszani, mert nem egy tagság alapú szervezet. A Hangvetőnek itt Európában lett egyfajta moderátor szerepe, össze tudunk hozni olyan szereplőket, akik egyébként maguktól nehezen állnának össze, a Tallinn Music Weektől a Womexig.

A médiának hol a helye?

Fontos szempont, hogy erőteljesebben és más megközelítésben jelenjen meg a világzene a meglévő médiában.

A sajtóanyagban azt írjátok, hogy: „Eljött az idő, hogy az európai showcase-ek szintet lépjenek – közösen, tudatos együttműködéssel, a fiatal művészek és a közönség érdekeit, illetve az európai zenei exportot szem előtt tartva.” A művészek szerepéről már beszéltünk, most nézzük a közönség érdekeit.

A showcase-ek létérdeke, hogy a saját közönségüket magas színvonalon szolgálják ki, mert különben nem lesz közönségük. Ebbe nem akarunk belemászni, viszont abba, hogy bővítsük a világzene közönségét, abba nagyon is.

A világzene milyen változásokon megy keresztül?

Most van egy nagy korszakváltás a világzenében. Az alapító generáció, akik ezt a 80-as években létrehozták, azok most öregednek ki. Velük együtt azok a zenekarok is, akik meghatározták a színteret az első tíz évben. Mi az elmúlt tíz évben egy következő generációs megközelítést alkalmaztunk. Próbálunk felhozni egy fiatalabb generációt Európában. Például most elindult egy litván showcase, amit egy 28 éves fiú csinál, de fiatalok a Tallinn Music Week-esek, a Waves Vienna-sok is stb. Ez a generáció máshogy tekint a világzenére, ezért kevésbé különül el, ha úgy tetszik kevésbé gettósodik, mint az előző 20 évben, amikor elég éles határ volt a világzene és a többi műfaj között. A fesztiválokon nem feltétlenül külön világzenei színpadon mutatják be a világzenei fellépőket, hanem aki jó, az bekerül a normál programba. Nézd meg például az Altin Günt, akik ma már bármelyik európai fesztiválon fel tudnak lépni a Primaveratól a Glastonburyig. A világzene nem a vakbele lett az európai zeneiparnak, hanem bekerült a vérkeringésbe. A világzenei showcase sokkal kevésbé egyfajta jól körül határolható esztétikát jelent, inkább azt, hogy olyan közönséghez szóló események, akiknek az elsődleges motivációja a kíváncsiság. Olyan hang, ami hordoz valami történetet és nem műanyag.  Most paradigma- és generációváltás van. A világzene fiatalkora, mozgalmi korszaka ilyen értelemben lezárult és ideje komolyan venni magunkat.

A közönség életkora hogy változik?

Általában nem tudom, de azt tudom, hogy a Budapest Ritmon tavaly sokkal fiatalabb közönség volt, mint azt megelőzően bármikor. Ennek szerintem az egyik oka a program, amiben nem csak ősbölények voltak. Másrészt a kommunikációs csatornák és a választott hang változása.

Az energiaválság, a háború, és a gazdasági problémák hatásai egyelőre beláthatatlanok. Ezek nagyon komolyan érintik a zeneipart. Hogyan tudtok tervezni ilyen körülmények között?

Ez sem lesz nehezebb, mint a MOST első két éve, ahol a COVID miatt az utazást és fellépést teljesen újra kellett gondolni. Itt ezt nem kell. A háború hatása az, hogy orosz fellépőket nem tudunk utaztatni, de Oroszország amúgy sem tagja a Kreatív Európának, tehát úgysem lehetne. Az egészre igaz, hogy az számít európai fellépőnek, aki valamelyik Kreatív Európa országban letelepedési, tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az nyugodtan jöhet. Tehát egy olyan orosz művész, aki öt éve él Berlinben és tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az nyugodtan részt vehet. Ilyen értelemben afrikai, közel-keleti, dél-amerikai zenészekre, akik Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban élnek ugyanez vonatkozik.

Ha ideálisan történnek a dolgok, akkor az első néhány évtized mozgalmi lelkesedéséből megtartjuk a lelkesedést, levetkőzzük a mozgalmiságból a bájos amatőrséget és profizmussal helyettesítjük

Mi van az ukrán művészekkel?

Ukrajna tagja a Kreatív Európának, semmilyen korlátozás nem vonatkozik rájuk.

A platformnak jelenleg 13 showcase fesztivál a tagja. Mennyire bővülhet?

Tizenötig fogjuk feltölteni ebben a ciklusban és csatlakoznak hozzá kisebb showcase-ek, akik társult tagok lesznek. Három év eltelte után, ha kapunk támogatást a folytatásra, akkor pedig tovább bővülünk. Most tizenöt a felső határ.

Milyen lesz a jövőben a világzenei szcéna?

Ha valaki régebben a világzenére pozícionálta magát, akkor soha az életben nem tudott kitörni abból. Ezt a falat le lehet bontani. Ezáltal piacibbá is tud válni a működése, a saját bevételt termelő képessége nagyobb lesz. Ha ideálisan történnek a dolgok, akkor az első néhány évtized mozgalmi lelkesedéséből megtartjuk a lelkesedést, levetkőzzük a mozgalmiságból a bájos amatőrséget és profizmussal helyettesítjük - persze azt is lehet bájosan csinálni.

Fotók: Hangvető

Török Ferenc