Ritmus és hang

be local think global

A rockereknek népzenészek vagyunk, a népzenészeknek rockerek
Nagyinterjú az idén 25 éves Kerekes Band két tagjával, Fehér Viktorral és Fehér Zsomborral.

kerekes.jpg

„25 éve vagyunk a színpadon, 25 éve vagyunk Kerekes, 25 éve vagyunk így együtt 5-en". A Kerekes Band ezalatt a 25 év alatt túllépett a kategóriákon és létrehozták a saját, egyedülálló stílusukat az ethno funkot. Többek között erről is beszélgettünk, de szóba kerültek a kezdetek, az átformálódás, a jövőbeli tervek és Folkland szigetén is tettünk egy kis látogatást.

Idén ünnepli a 25. születésnapját a zenekar, kicsit nézzünk vissza a kezdetekhez, hogyan jött az ötlet hogy megalapítsátok az együttest?

Fehér Zsombor: 25 évvel ezelőtt alakult a zenekar, akkor szerettünk bele Viktorral a gyimesi és a moldvai zenébe, ami egyszerre tűnt ismerősnek és egzotikusnak. A gyimesi csángók egyszerre voltak távoli tájaknak az egzotikus bennszülött népei és a hegyi zenéjük mégis ismerősen csengett nekünk. Akkor még mit sem tudtunk arról, hogy pásztor őseinknek, kántortanító őseinknek köszönhetően csenghet ez a zene valószínűleg ismerősnek. Ez a furulyazene azért tetszett, mert a pásztor génjeiknek köszönhetően, ezzel a hangszerrel tudunk együtt rezegni, ez a hangszer az ami elindítja számunkra azt a varázslatot, ami egy sámán szertartáson beindítja a közönséget és minket beindított.

Azért alapítottuk az együttest, mert akkor eltökélt fiatalként, csupa erővel azt szerettük volna elérni, hogy eljuttassuk mindenkihez, főleg a korosztályunkhoz azt az érzést, hogy milyen fantasztikus örökségünk van, micsoda gyönyörű értékrend az, ami alapján a magyar falusi társadalom rendeződik és micsoda értékeket közvetít a zenén keresztül.

Mikor már 5-10 perce kellet ugyanazt a moldvai dallamot játszani elindultak azok az improvizációk, azok a rögtönzések, azok a továbbfejlesztések, variációk, amik megalapozták a Kerekes Bandnak a zenei útját.

Több mint 10 éven keresztül hagyományos népzenét játszottatok, leginkább Gyimesit és Moldvait, hogyan találtatok rá fiatalon erre a szubkultúrára, esetleg családi háttéren keresztül? Vagy teljesen autonóm módon kezdtetek el foglalkozni vele?

Fehér Viktor: 1993-ban hallottam előszőr moldvai és gyimesi népzenét Zsomborral közösen, méghozzá egy Peugeot 206-osnak az első ülésén, a Tatros zenekar akkor megjelent kazettájáról. Akkoriban párhuzamosan hallgattunk népzenét és rockzenét, a néptáncegyüttesbe ahova jártunk, ott kizárólag vonószenék voltak, amit nagyon szeretek a mai napig, de amint meghallottuk a moldvai zenét, majd a moldvaitól sokkal letisztultabb, egyszerűbb gyimesi zenének a lüktetését, az elementáris erővel hatott ránk.

A Tatros zenekar első lemezei olyan hatással volt ránk, hogy azonnal éreztük, hogy ilyen zenét kell csinálnunk. 1997-ben csatlakozott Námor Csabi, majd 1999-ben Csarnó Ákos, őket is az ebben a zenében rejlő szabadság és erő fogta meg. A rockzene ereje és a népzene szabadsága és szellemisége ötvöződött. Később csatlakozott Kónya Csaba basszusgitáron, akivel egy új utat kezdtünk meg, amit jelenleg Sohajda Péterrel folytatunk. Ők ugyan zeneileg viszonylag távol helyezkednek a népzenétől, de mindketten nagyon nyitott és kreatív energiákat hoztak a zenekarba.

Mi történt 2006-ban, csúnya kifejezéssel meguntátok a hagyományos népzenét és a táncházakat, vagy inkább csak egy új kihívásra, innovációra és egyedire vágytatok?

Fehér Zsombor: 11 év táncházazás után, azt érezte a teljes tagság, hogy egy helyben járunk és folyamatosan ugyanazokat a köröket rójuk. Táncházainkat 50-80 fő látogatta, ami vidéken nagyon jó számnak számított, de mi szerettük volna ezt a pesti táncházakhoz viszonyítva is egy nagyon látogatott táncházzá tenni. Egernek a néptáncos közegét abszolút nem érdekelte a moldvai táncházunk, a vonószenét szerették, úgyhogy valójában underground arcokkal telítettük meg az egri táncházakat, ők pedig annyira nem voltak sokan. Hosszú évek alatt belefáradtunk abba, hogy ugyanazokat a dallamokat, ugyanúgy játsszuk, a Kerekes Band kialakulása is ezeknek az unásig játszott dallamoknak köszönhető. Mikor már 5-10 perce kellett ugyanazt a moldvai dallamot játszani elindultak azok az improvizációk, azok a rögtönzések, azok a továbbfejlesztések, variációk, amik megalapozták a Kerekes Bandnek a zenei útját. A gondolkozásunkat is bemutatta, hogy szeretnénk valami újat létrehozni és belevinni egy kis újdonságot is ebbe a régibe, archaizálni az újat és megújítani a régit. Szóval akkor döntöttünk úgy, hogy már csak a Kerekes Band létezik, volt 3 év átmeneti idő, amikor Kerekes Együttesként táncházaztunk és Kerekes Bandként koncerteztünk, de egy idő után már csak a Kerekes Band zenéjével és ötleteivel szerettünk volna foglalkozni.

Mindannyiunkat izgatták az innovatív ötletek, eszközök már a kezdetektől. Jimi Hendrix zenéjén felnőve szerettem volna, ha a furulya úgy szólal meg, mint Hendrix gitárja. Egy olyan hosszú kísérletezés volt, ami 2020-ban érte el a végső célját, amikor tényleg úgy szól a hangszerem, de már a 2000-es évek elejétől elkezdtem kísérletezni a különböző gitárpedálokkal, vokálpedálokkal, amiknek hatására a zenénk is változott. Élveztük ezt a lázadó attitűdöt és ennek a pimaszságnak is köszönhető a lemez címe. Természetesen a tisztelet az ősök zenéje iránt megmaradt és pont azért gondoljuk jónak, hogy elkövettük ezeket az innovatív törekvéseket, mert nem szerettük volna, hogy ez a zene ne fejlődjön tovább és ne legyen mindig időszerű.

(...) amit a Pimasszal csináltunk azt már eleve megkülönböztettük a népzenétől, nem akartunk senkiben olyan tévképzeteket gyártani, hogy amit játszunk az magyar népzene, hanem az abszolút a saját kreálmányunk, a saját világunk.

Mindenesetre a Pimasz cimű lemez óriási sikert aratott, nemzetközi világzenei listákon is a legjobbak között tartották számon, például a Songlines magazin, a legnagyobb angol világzenei lap beválogatta a lemezt a világ 10 legjobb újonnan megjelent albuma közé.  Egyfajta kulturális misszió teljesítése is volt a fejetekben, vagy nem gondolkoztatok erről ennyire tudatosan?

Fehér Viktor: Kulturális missziót inkább a népzenész időszakban éreztünk, akkor úgy gondoltuk, hogy a korosztályunknak meg kell mutatni ezt a gyönyörű hagyományos kultúrát. Amit a Pimasszal csináltunk azt már eleve megkülönböztettük a népzenétől, nem akartunk senkiben olyan tévképzeteket gyártani, hogy amit játszunk az magyar népzene, hanem az abszolút a saját kreálmányunk, a saját világunk. A kulturális misszió ma abból áll, hogy minden koncertünkbe belecsempészünk eredeti, "feldolgozásmentes" népzenét: egy kis gyimesit, somogyit vagy épp Ákos énekli el az "A kalapom, a kalapom félig selyem" című buzai népdalt. A közönség imádja, és ha koncert után rákérdeznek, akkor mindig elmondjuk, hogy hol vannak jó táncházak vagy folkkocsmák, melyik népzenei bandára keressenek rá, ha jobban érdekli őket az eredeti. Sajnos egy koncert tematikájába nehezen illeszhető be az ismeretterjesztés, de egy koncert utáni beszélgetésbe bármikor.

Ugyanakkor a világzene élvonalába tartozni mindenképp egy óriási misszió, ez egy igazi megvalósíthatatlan terv. Nagy példaképünk, a Muzsikás után nehéz is, hiszen egyrészt nagyon magasra tették a lécet, másrészt ráállították arra az útra a magyar világzenét, a magyar népzenét ami külföldön is elfogadott: Magyarországról jelenleg a vonószene az, ami az országot fémjelzi. A furulyás zenék  megmaradtak ír monopóliumnak, tehát ilyen szempontból nehéz felvenni a kesztyűt, persze nem is szeretnénk, hiszen amit mi képviselünk az a világzenében is egy nagyon alternatív megközelítés. Hangzásában világzene, attitűdjében rock, kísérletező kedvében progresszív.

Kicsit térjünk is át egy másik fordulópontra, az eddigi legkülönlegesebb lemezetekre a Back to Folkra, amely jóval több egy szimpla albumnál jó zenékkel. Létrehoztatok egy már-már mondhatni utópikus saját világot, ez milyen indíttatásból született?

Fehér Zsombor: A Back to Folk lemez egy nagyon átgondolt zenekari tervnek a megvalósítása volt, a lemezzel az volt a célunk, hogy a zenénk inkább kelet felé teremtsen kapcsolódási pontokat és kelet felé legyen érdekes. A lemez első címe valójában Folkistan volt, ami mindenképpen utal erre a keleti nyitásra, ahogy a saját berkeinken belül neveztük ezt a programot. Ez megtestesült abban, hogy szerettünk volt eljutni a Spirit of Tengri fesztiválra, ahová hosszú út vezetett. Emiatt zenéltünk Moszkvában, ahol szereztünk kapcsolatokat ehhez a kazahsztáni fesztiválhoz és tökéletes húzás volt a zenekar részéről ez e lemez, hiszen Kazahsztánban olyan barátokra, olyan erős világzenei területre és szakemberekre leltünk, akik a világ minden tájáról mozgósítják a világzenei együtteseket és fantasztikus kapcsolatokat sikerült kötnünk.

A Back to Folk az egyik legnagyobb vállalkozás volt a zenekar életében, egy olyan albumot létrehozni, ami hasonlított a nagy elődök, például a The Beatlesnek a Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band albumára, ahol egy fiktív zenekarnak a munkásságát mutatja be a Beatles, vagy a Pink Floydnak azokra a lemezeire, ahol egy folyamatzeneként hangoznak el a számok, ezt mind egyszerre szerettük volna megvalósítani a Back to Folknál. Megalkottunk egy olyan országot - Folklandet - ami akár létezhetett is volna valaha, egyedi nyelvvel, történelemmel, hagyományokkal, gazdasággal, földrajzzal, térképének a tökéletesen kidolgozott létrehozásával. Beleszerettünk ebbe a vállalkozásba, mint a Star Wars, vagy a Gyűrűk Ura, létrehozni egy olyan univerzumot, amit senki nem kérdőjelez meg. Megpróbáltunk egy olyan zenét létrehozni, amely az őseink zenéjére alapul és lemodellezni, hogy milyen lenne ez a zene, ha 1000 évvel ezelőtt egy más irányba veti népünket a sors és élne egy magyar kolónia egy távoli szigeten. Ehhez sokat tanulmányoztam a keleti zenéket, a török, a mongol tuvai és a különböző belső-ázsiai népeknek a zenéjét, ezeknek a hatása érződik az Aranycsődőr, vagy a Szilaj, vagy a Sátorfa című számon, ahol egy mongol dallamot is felhasználtunk.

kerekes2.jpg

Az általatok megteremtett szigetcsoporton Folklanden nehéz nem észrevenni egy kis kritikát, vagy paródiát a Zsombortól idézve: „izzadságszagú, kokárdás, zászlólengetős attitűdű magyarkodással szemben, ez főleg erről szól?

Fehér Viktor: Folklandbe (A lemezről itt írtunk) beleraktunk minden olyat, ami a magyar embernek a vágya: a három tenger mosta Magyarországot, a magyar nagyság nemzetközi elismerésének a vágyát, ugyanakkor legbelül meg mindannyian tudjuk, hogy egy szigetként élünk itt Európa közepén, saját nyelvvel, saját identitással, saját kultúrával és ez a fajta belső megosztottság és folyamatos útkeresés a kultúránk a sajátja. Nehéz ezeket szavakba önteni, nehéz ezeket ideológiák mentén felhúzni, de ha már ideológiákhoz kell mindenképp csatlakozni, akkor leginkább a Monty Python ideológiájához szeretnénk csatlakozni, akik úgy nyúltak a legnagyobb történelmi témákhoz is, hogy azt egy más szintre tudták emelni.

Semmi bajom a magyarkodással, abszolút magyarnak tartom magam, de az öncélú zászlólengetéssel nem nagyon tudok mit kezdeni és ez inkább többet árt a saját magyarságunknak, mint használ, mert olyanokat is elidegenít tőle, akik szívesen csatlakoznának. Ugyanakkor a másik oldalról nézve kifejezetten károsnak tartom a saját magyarságunk állandó megkérdőjelezését, illetve a megosztottságra való rájátszást sem tartom túl építőnek. Nehéz a mi helyzetünk itt a Kárpát-medencében.

A zenekar 25 éves, ennek ellenére a mai napig heti szinten rendszeresen próbál, folyamatosan új tervek vannak előttünk.

kerekes_1.jpg
Születtek nagylemezek, tavaly egy feldolgozás album, írtatok már filmzenét, jelent meg rólatok könyv, ezen kívül rengeteg elismerés, kitüntetés, díj és különböző országokban való fellépések. Van valami amit még nem csináltatok és mindenképpen szeretnétek?

Fehér Zsombor: Rengeteg ötletet megvalósítottunk és soha nem vártunk ezekkel, szinte mindent azonnal véghez is vittünk, rengeteg kreatív energiát beletéve. Ez a 2020-as év viszont nem kedvez ezeknek az energiáknak, természetes élőhelyünkön, a színpadon nem igazán tudtunk élni, nincsenek koncertek. De meg kell tartanunk a Kerekes Bandnek azokat a jó energiáit, amiket megszoktak tőlünk a hallgatók, viszont mégis most a zene irányába eltolni az arányokat és az a fontos számunkra, hogy megmutassuk, hogy mennyire tudunk együtt zenélni.

A stílusotok teljesen egyedi, senkihez nem nagyon lehet hasonlítani, de mégis van-e egy olyan minta előtettek, amire/akire azt tudjátok mondani, hogy meghatározta a stílusotokat és példaként szolgált nektek?

Fehér Viktor: Nehéz példákat hozni, persze tudnék. Leginkább azok a zenészek vannak előttünk példaként, akik megdolgoztak keményen a sikerért. A zenekar 25 éves, ennek ellenére a mai napig heti szinten, rendszeresen próbál, folyamatosan új tervek vannak előttünk, és ebben nem lehetünk elég hálásak a zenekar minden tagjának, hiszen család, gyerek, munkahely ellenére is rendszeresen összejárunk. Új célokat tűzünk ki és mindenki félre tudja tenni bármilyen magánéleti helyzetét, hogyha a zenekarról van szó. Éppen ezért tartom azokat a zenészeket nagyra, akik ezt hivatásszintre tudták emelni, és akiknek minden egyes megjelenésük és a napi szintű gondolkodásuk is ezt tükrözi, és nem a „jóleszazúgy” kategóriába esik.

Ezt az egyedi stílust ethno funknak neveztétek el, miért akartátok elhatárolni magatok a világzenétől?

Fehér Zsombor: Mint az ethno funk stílus egyedüli uralkodója, helytartója, kitalálója és egyetlen hű előadója, azt gondolom azért hoztuk létre ezt a stílust a világzenén kívül és a világzenén belül, mivel a táncházas világból jövünk és abszolút a kárpát-medencei magyar népzenére alapszik a zenénk. Mi nem igazán vettük bele más népek zenei hagyományát. A balkáni népzenék nem hatottak minket annyira át, mint más magyar világzenei együtteseket. Sokkal inkább a rock vagy elektronikus zenei hagyományok. Épp ezért nem akartunk ebbe a kategóriába esni, de mégis ide sorolnak minket. A rockereknek népzenészek vagyunk, a népzenészeknek meg rockerek.

Bízunk benne, hogy amiket idén nem tudtunk megtenni, azokat jövőre meg tudjuk tartani.

Mik a jövőbeli tervek a csapattal, várható valamilyen meglepetés mostanában?

Fehér Viktor: 25 éve vagyunk a színpadon, 25 éve vagyunk Kerekes, 25 éve vagyunk így együtt 5-en, de ilyen időt még nem éltünk meg, amikor az a legjobb tervezés, ha nem tervez az ember. Egy olyan fázisába van a zeneipar, amikor egyszerűen nem lehet tervezni. A napokan kellett lemondanunk a 25 éves jubileumi koncert: választhattunk, hogy kemény kompromisszumokat kötünk vagy halasztunk. Szerencsére a rajongók igazolták, hogy jó döntést hoztunk a halasztással.

A másik cél pedig egy remek lehetőség: a 2020-ra tervezett keleti turnét sajnos nem sikerült megvalósítani, de hatalmas lehetőséget kaptunk egy öt országban premiereztetett videóval.

Ezt az egri Török fürdőben tervezzük felvenni, hiszen ezek az államok nagyrészt a muszlim valláshoz köthetők, így a zenekar zenéjét kicsit áthangszerelve a keleti gondolkodásmódra, a helyszínhez az egri Törökfürdő arany aranykupolájához igazítva egy akusztikus, improvizációra épülő koncertvideót tervezünk felvenni. Ez tulajdonképpen folytatása lesz a hollókői várban felvett koncertfilmnek. A jövő évben pedig minden elmaradt külföldi koncertünket, Angliától, Németországon át egészen Kazahsztánig tervezzük bepótolni. Mindenhonnan megerősítést kaptunk visszahívásra. Bízunk benne, hogy amiket idén nem tudtunk megtenni, azokat jövőre meg tudjuk tartani. 

kerekes_2.jpg

 

rh_tamogatas_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://ritmuseshang.blog.hu/api/trackback/id/tr9316238226

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook oldaldoboz

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Kapcsolat, hirdetés, mindenmás: apostrophe.prod@gmail.com

Címkék

cimkefelhő
süti beállítások módosítása