Fiatalság, sokszínűség és kreativitás, röviden így lehetne jellemezni a Somló Banda Békeucca című lemezét, de természetesen ezekre a kulcsszavakra bővebben is kiterünk majd. Előtte azonban érdemes megemlíteni a zenekar központi figuráját Mesics György „Mesó”-t, aki az Allegro Alapfokú Művészeti Iskola tanáraként vette szárnyai alá a művészeti iskola népzenész növendékeit és hozta össze velük közösen a Békeuccát.
Népzenében ritka ez a típusú mentorálás, ahol egyből bedobják a mélyvízbe a fiatal tehetségeket és ilyen gyorsan kikerülnek a zeneiskolai keretek közül, de a Somló Banda tagjai a 2017-es alakulás óta tehetséges zenészekből érettebb és tapasztaltabb zenészekké váltak: lemezt vettek fel, lemezbemutató koncerteket tartottak és már önállóan a tanáruk nélkül is helyt tudnak állni, pedig az átlagéletkoruk mindössze 20 év körül van. Mesics Györgytől ez egy nagyon bátor vállalás volt, ami akár meghatározhatja a későbbiekre nézve a népzenész utánpótláshoz való hozzáállást.
A lemez jó ízléssel lett összeválogatva, hangzásba sokszor hallatszik, hogy nem profi zenészek játszanak, de ez természetes és vannak nagyon szép momentumai az albumnak. A hagyományos népzenei összeállítások mellett több meglepetést is tartogat a lemez a hallgatók számára. Ezek a kísérletezések még sokszínűbbé teszik ezt az amúgy is egyedülálló albumot. Az egyedülállóságát pedig továbbra is a nagyon fiatal zenészekkel tudom magyarázni, akik most még a tanáruk vezérletével, de a jövőben minden bizonnyal önmaguk is fognak lemezeket készíteni, ehhez adta meg a kezdő lökést Mesics György.
A Somló Banda a saját meghatározásuk szerint hagyományos magyar falusi rock’n’rollt játszik. A lemezre a legjobb alapanyagokból válogattak, hiszen három kaloteszegi menetet is játszanak, ebből kettőt Varga Ferenc „Csipás” –tól Bánffyhunyadról, egyet pedig a magyarlónai Burálótól. Természetesen egy palatkai összeállítás sem maradhatott ki az albumról és az sem meglepetés hogy ördöngösfüzesi zene is megszólal, hiszen a füzesi muzsika Mesó korábbi projektének a Matokabinde zenekar lemezének is a szerves részét képezte. A Matokebindéből pedig nem csak a füzesi muzsikát hozta magával Mesó, hanem rutinos zenésztársai is a segítségére voltak. Fekete Antal „Puma”a Barock’n’roll, a Semmi Bánat és Szép csendesen lefelé összeállításokban brácsázik. Pénzes Géza a korábbi zenekar bőgőse pedig a háttérmunkában vállalt nagy szerepet, ő készítette a lemez hangfelvételeit és az utómunka is az ő nevéhez fűződik.
Az album első meglepését már a második számban megkapjuk, itt ördöngösfüzesi muzsikát hallhatunk barokk kamarazenekarra hangszerelve, ami mindenképpen egy érdekes kísérlet. Ezután sokáig hagyományos népzenei összeállításokat hallhatunk, majd a lemez végére maradt még két kreatív tartalom. Először egy kis swinget csempésznek a népzenei dallamba, majd a lemezt végül Mesó különszáma zárja le. Itt érdemes megemlíteni a zenekarvezető korábbi gitáros múltját, fialatkorában több győri formációban is gitározott, majd az Apnoé frontemberként is használta ezt a képességét. A Fusson című záródalhoz maga Ady Endre írta a szöveget, az 1918-ban íródott A fekete zongora című verse került feldolgozásra, méghozzá a blues műfajában. Ez sem mondható egy általános dolognak egy népzenei lemeznél, de a Somló Banda sok tekintetben nem is egy általános zenekar, kíváncsian várjuk a folytatást.
A Somló Banda tagjai:
Mesics György „Mesó” – hegedű
Pusztai Boglárka – hegedű
Kiss Rafael – brácsa
Győry Dániel – bőgő
Milinszki Emma – ének
A lemezen közreműködik:
Fekete Antal „Puma” – brácsa
Kovács István – harmonika
(Gryllus Kft, 2019)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.