A Music Hungary Szövetség a Zeneipari jelentést is készítő Hétfa Kutatóintézettel közösen mérte fel a koronavírus-járvány lehetséges hatásait, és javaslatokat is megfogalmazott a magyar kormánynak benyújtott dokumentumban. Ez teljes egészében itt érhető el.
Az élőzenei szektor leállt
A koronavírus-járvány az élőzenei és fesztivál-szektor azonnali és teljes leállását okozta - felkészülési idő, kárenyhítés és pótlólagos üzleti irányok kidolgozásának lehetősége nélkül. A szektor szereplői megértik és támogatják a széles közönséget elérő lehetőségeikkel a járványmegállítására vonatkozó kormányzati és társadalmi törekvéseket. Ugyanakkor gyors beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy a zeneszék és segítőik a korlátozások lejárta után visszatérhessenek a közönség szolgálatába, és hogy ne kerüljenek visszafordíthatatlan csődhelyzetbe a következő hónapokban.
A szektor dolgozói krízisbe kerültek
Az elmaradt rendezvények miatt zenészek és zeneipari háttérmunkások éves jövedelmük meghatározó részétől esnek el, emiatt megélhetésük is veszélybe kerül. Mindez nemcsak a szűken értelmezett zeneipari dolgozókat sújtja (kb. 13 ezer fő), hanem az őket segítő háttéripari dolgozókat és a zenei rendezvényekhez köthető vendéglátást is (kb. 23 ezer fő).
Számításaink szerint összesen közel 36 ezer dolgozót érint érzékenyen az élőzenei szektor leállása. A rendezvények elmaradása miatt többségük jövedelem és munka nélkül maradhat az elkövetkezendő hónapokban.
A zenészeknek segíteni kell a túléléshez
A felmérések alapján a magyar zenészekjövedelmüktöbb mint 60%-át az élőzenei fellépésekből szerzik. Ezen felül a zenészek másikfontos bevételi forrása a koncerteken és a vendéglátóhelyeken háttérzeneként elhangzott számok után kapott jogdíj,melyek bevételüktovábbi több mint 15%-át teszikki. A nyilvános helyek bezárása, a zeneszolgáltatás megszűnése miatt ez az összeg is drasztikusan beesik. Várhatóan a zenészeknek mind a két bevételi forrásáról le kell mondania, így jövedelmük több mint 70%-a fog hiányozni a következő hónapokban.
Nemzetközi példák is azt mutatják, hogy most elengedhetetlen az állam segítsége
Németországban a kreatívipari vállalkozókat és szabadúszókat is segíti egy 50 milliárd euró összegű KKV támogatási csomag, melyből méretüktől függően 9 vagy 15 ezer euró támogatást kaphatnak a vállalkozások. A támogatások mellett a bajba jutott kreatívipari vállalkozásokat mentesítik adófizetési kötelezettségeik alól az év végig. Az előadók társadalombiztosítási kötelezettségeit is a megváltozott bevételi körülmények tükrében kell fizetni.
Ausztriában islétrehoztak egyválságalapot, mely a bajba jutottszabadúszókat éskisvállalkozókat hivatott segíteni, összesen max. 6000 euro vissza nem térítendő támogatással. Új rövidtávú foglalkoztatási modellt mutattak be, aminekkifejezettcélja a kulturálisfoglalkoztatássegítése. Emellett max. 1000 eurós támogatássalsegítik azokat a művészeti dolgozókat, akik nem pályázhattak a válságalap támogatásaira.
Dániában egy összesen 12 millió euró méretű alapot állítottakfel, melyből a nagy, 1000 résztvevő feletti rendezvényekkieső bevételeitkívánja az állam kompenzálni. A támogatást jóváhagyta az Európai Bizottság is, tehát nem bizonyul tiltott állami támogatásnak.
Belgiumban a kormányzat 4000 euró egyszeri juttatást ad minden vendéglátóipari helynek (köztük klubok és koncerthelyszínek) hogy maradjanakzárva április 1-ig. Minden további napért további 160 eurót fizetnek a kiszolgáló egységeknek.
Olaszországban minden olyan zeneipariszereplő, akiknek évesigazolható bevétele nem haladta meg az 50.000 eurót, jogosult egy 600 eurós havi támogatásra. Emellett a keletkező szerzői jogdíjak 10%-ából művészeti projekteket hirdetnek meg a 35 év alattiszerzőkszámára.
Romániában azok, akik művészként tevékenykednek a kreatíviparágakban, regisztrálhatnak a munkaügyi hivatalnál egy olyan támogatásra, amivel az átlagbér 75%-ának megfelelő juttatás érhető elszámukra havonta. Azintézkedésfontos eleme, hogy nem muszáj hozzá vállalkozónakvagyfoglalkoztatottnak lennie az adott művésznek, elég ha szerzőként regisztrálva van a helyiközösjogkezelő szerveknél.
Más európai országok intézkedései is arra engednek következtetni minket, hogy az állami segítség fontos és elengedhetetlen ahhoz, hogy túléljen az elmúlt években dinamikusan fejlődő magyar élőzenei szektor.
Véleményünk szerint a szektornak Magyarországon is azonnali, jelentős mértékű, vissza nem térítendő és bürokráciamentesen hozzáférhető állami segítségre van szüksége.
- Munkáltatói járulékkedvezmény meghosszabbítása: járulékok elengedése az év végéig.
- Támogatási alap létesítése a szektor vállalkozásainak azért, hogy a 2019-ben igazolt (személyi jellegű költségeken felüli) működési költségeik maximum 50%-ig támogatást kaphassanak.
- Az élőzenéhez kapcsolódó tevékenységek ÁFÁ-jának csökkentése 5%-ra, átmenetileg 2021 végéig.
- Jegyvisszaváltás szabályozásának felülvizsgálata.
- EU-s projektek és más nemzetközi finanszírozású projektek magyar nyerteseinél a projektek teljes időszakára szükséges önrész előrehozott kifizetése.
- Atipikus foglalkoztatási formák (kata, kiva, ekho) adó- és járulékterheinek elengedése, az előadóművészethez kapcsolódó egyéb tevékenységek esetében is (pl. hangszerészek, hang/fénytechnika kereskedelem, stb.)
- Katás dolgozók előadóművészethez és rendezvényszervezéshez köthető bevételeinek pótlása az előző évi bevétel 60%-ig.
- Az NKA programok finanszírozására fordítható 1,5 milliárd forintnyi most befizetendő magánmásolási díjból a közös jogkezelő szervek hozhassanak létre pályázati alapot a megszorult művészek átmeneti megsegítésére, vagy a jogosultak döntése alapján jogdíjként feloszthassák. Az ilyen szociális támogatások iparágon belüli elosztásában a jogkezelők a legtapasztaltabbak. Ennek az általunk leginkább támogatott megoldása az, ha a befizetendő díjat az állam a jogkezelőknél hagyja, s emellett az NKA forrásait megfelelően kipótolja. Elképzelhetőnek tartunk azonban olyan megoldást is, hogy az NKA csak válsághelyzet hosszával időarányos befizetésektől tekint el, s a fennmaradó részt a válsághelyzet lejártát követően változatlanul be kell fizetni és programfinanszírozásra kell fordítani.
- Közös jogkezelők mentesítése a jogosultak jogdíjkifizetése utáni szociális hozzájárulás befizetése alól 2020-ban, hogy az összegek a kifizethető jogdíjak mértékét növeljék.
- Jogdíjak személyi jövedelemadó-mentessége 2020-21-ben.
- Vendéglátóhelyektől várható jogdíjkiesések kompenzációja
- A közmédia sugározzon és rendeljen meg több magyar zenei tartalmat, így segítve a számára és stratégiailag fontos szektor túlélését.
- Javasoljuk a magyar zenei kvóta 10-15% százalékpontos megemelését a rádiós zenei kvóták esetében olyan módon, hogy az napon belül teljesítendő legyen, de az éjszakai órák is beleszámítsanak.
- Élő, virtuális koncertek támogatása.
- Zenészek online, digitális platformokon való megjelenésének támogatása (pl. YouTube, Spotify).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.