Ritmus és hang

“Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz.” – tartja a mondás. Különböző népek életébe, szokásaiba viszont jóval egyszerűbb – és kockáztassuk meg: élvezetesebb – módon is bepillanthatunk: ez pedig a zene.

Magyarországon abban a szerencsés helyzetben vannak a zenekedvelők, hogy ha különleges dallamokkal akarnak találkozni, alig vagy egyáltalán nem kell átlépni az országhatárt. A velünk és körülöttünk élő népek, nemzetiségek zenéi az otthonosság érzését is adhatják: aki egy szót sem ért a szláv nyelvekből, az is felismeri, ha balkáni dallamot hall, jó eséllyel a lába is megmozdul a ritmusra. És ha kiemelkedő színvonalú délszláv zenéről van szó, akkor akár két órán keresztül képes leesett állal hallgatni a közelebbi és távolabbi országok zenéjét. Aki január 13-án ellátogatott a Fonó Budai Zeneházba, valószínűleg így tett.
A koncerten és az azt követő táncházban olyan együttesek szólaltatták meg a délszláv zene legjavát, mint a budapesti Babra, a mohácsi Poklade zenekar és egy különleges, szerb vokális trió, a Roђenice (Rodjenice). Ritmusra járó kezek-lábak és a csendes-ülős koncertre – szerencsére – fittyet hányó, táncoló közönség: ilyen volt a szerb újév Budapesten.

Fotó: Bands Through The Lens

Szilveszter éjjele hetek óta elmúlt. Van azonban egy remek alkalom, hogy az új évet még egyszer köszöntsük: szerb szomszédaink és a magyarországi szerb nemzetiség hagyományosan január 13-án ünnepli a szilvesztert. Az ortodox vallású szerbek karácsonyi és újévi szokásai között számos érdekességet találunk. A legszembetűnőbb az ünnepek időpontja: az ortodox egyházban az ókorban kidolgozott Julianus-naptár van használatban, így az ortodox karácsony január 6-án, szilveszter napja pedig 13-án van. Az ortodox karácsonyról és újévről bővebben Siklódi Csilla ír a Pomázi Cseresznyén.

Fotó: Bands Through The Lens

A Fonó Szerb újévi mulatságán elsőként a budapesti Babra zenekar mutatkozott be. A Babra a déli szláv népek és a Balkán sokszínű zenei hagyományát éleszti újjá, gondolja újra zenéjében. Az együttes basszprím tamburását családi szálak is fűzik a délszláv zenéhez: Pozsonyi Dávid dusnoki ràc családban született. Az együttes tagjai (Varga Veronika – nagybőgő, ének, Koller Dániel – prímtambura, basszprímtambura, brácstambura, ének, Pozsonyi Dávid – basszprímtambura, derbuka, ének, Réti Benedek – harmonika, Babcsán Bence – brácstambura, szaxofon, tárogató, klarinét, furulyák, ének) a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén váltak együttessé. A Duna mentén, évszázadokkal ezelőtt letelepedett, déli szlávok zenéjének szeretetét és a további balkáni népek zenéje, kultúrája iránti rajongást a legmagasabb színvonalú zenei tudás és előadásmód egészíti ki. Így tudtak az elmúlt évek során olyan együttessé válni, ami külföldi fesztiválok gyakori vendégeként külföldi közönség előtt is bemutathatja repertoárját. A fiatal együttes mögött olyan zenei megmérettetések sorakoznak, mint a Czech Music Crossroads Showcase-koncertje, a lengyelországi Pannonica Festival, a Bratislawa World Music Festival, a Todo Mundo Fesztivál Belgrádban, a vicenzai Musica delle Tradizioni és a 2019-es Sur Jahan Fesztivál Indiában. A Babra külföldi útjai során különféle nemzetek hagyományaiba, népművészetébe és konyhájába nyert már betekintést; Varga Veronika, az együttes bőgőse és énekese rajong a balkáni népművészet remekeiért: népviseletekért, ékszerekért, a különböző népművészeti díszítőelemekért. A Budapesten és környékén élő délszláv és más, balkáni nemzetiségek néptánccsoportokkal, táncházakkal is igyekeznek megélni kultúrájukat. Ebben gyakran segítségükre van a Babra mint a táncot kísérő zenekar. Budapest folkkocsmáinak fellépőiként pedig rendszeresen táncra perdítik a magyar és a külföldi vendégeket egyaránt. 

A Babra éppen annyira ragaszkodik a balkáni népzenéhez, hogy hiteles, az alapokhoz hű, mégis egyéni hangzásvilágot hozhasson létre. Egy világszerte népszerű, Európában leginkább a magyar, horvát és szerb népzenében használatos hangszer, a tambura – egy hosszúnyakú, húros, vidám hangzású hangszer a lantok családjából –, a klarinét, a harmonika és a bőgő többszólamú énekkel egészül ki, ami a balkáni népzene sajátja. A Babra már nevében maga a világzene: a tagok olyan elnevezésen gondolkoztak, ami minél több nyelven, könnyen kiejthető. 

A Babrát a Roђenice, egy szerb női énekegyüttes követte, repertoárjukat a volt Jugoszlávia folklórkincsének dalai alkotják. A magyar népdaloktól eltérően ezek a balkáni énekek többszólamúak, ezt a hagyományt tartja életben, ugyanakkor öltözteti új köntösbe a Roђenice – hangszeres kíséret nélkül. A három énekesnő – Mirjana Raić Tepić, Tamara Štricki Seg, Katarina Petrić – kristálytiszta hangon, könnyed profizmussal adja elő a legbonyolultabb dallamokat. A trió a színpadon létezés magasiskoláját is bemutatja: népi motívumokkal díszített, egyszerre elegáns és játékos öltözetük a hibátlan színpadi megjelenésről is gondoskodott. Magabiztos felkészültségük pedig közvetlen, barátságos jelenléttel párosul: Tamara Štricki Seg szinte tökéletes kiejtéssel, magyarul szólt a közönséghez.

Fotó: Bands Through The Lens

A Roђenice nem először lép fel Budapesten, minden alkalommal szívesen jönnek Magyarországra. A trió egyik tagja, Mirjana Raić Tepić szerint fontos, hogy a zenéjük lehetőséget ad a fiataloknak a saját útjuk és a saját hagyományaik megtalálásához. Azzal, hogy tradicionális dallamokat adnak elő egyéni, modern feldolgozásban, továbbéltetik a szerb népzenét és így a fiatalok életének részévé teszik. A Roђenice 2019-ben jelentette meg első albumát #svadbenice (Esküvői dalok) címmel. A dalokat hallgatva értelmezhetetlenné válik a múlt és jelen közötti távolság: a Roђenice a népzene örökérvényűségének bizonyítéka. 

Az este megkoronázásaként a mohácsi Poklade zenekar igazi délszláv mulatságot varázsolt a Fonóba. Az együttes tagjai (Gráf Vivien – ének, Balog Tamás Cérna – prímtambura, prímás, Róka Roland – prímtambura, Cselinácz Marko – harmonika, darbuka, ének, Andrics Attila – basszprímtambura, tapan, ének, Pávkovics István – basszprímtambura, harmonika, ének, Bischof Dávid – tamburabőgő, Bóka Balázs Andor – tamburabrács) sokoldalúan képzett zenészek, mestereik között kiváló mohácsi zenészeket találunk. A zenekar jelenleg is új lemez kiadásán dolgozik, első lemezük 2016-ban jelent meg Poklade címmel, Gráf Viviennel közösen, aki az együttes énekesnőjeként gyakori vendég a formációban. A poklade szó sokác nyelven átváltozást jelent.

A Poklade különböző balkáni zenéket vegyít, így hoz létre magával ragadó, dinamikus zenét: aki őket hallgatja, úgy érzi, ott hagy csapot-papot és leköltözik délre, mert csak ilyen zenével van értelme az életnek. A Poklade Mohácson, a “tamburazene fellegvárában” alakult, a tagok gyerekkoruk óta szívják magukba a délszláv zene szeretetét és mély ismeretét. Tagjai a déli szláv népzene hiteles megszólaltatói – mohácsi származásuk és zenei képzettségük miatt egyaránt –, zenéjük viszont nem csak ápolja a délszláv népzenei tradíciót, hanem pörgős és érzéki dallamokkal készteti táncra a közönséget. Többen elgondolkozhattak a koncert során, hogy legközelebb állva – táncolva! – kívánják meghallgatni az együttest: erre a közeljövőben a mohácsi busójáráson lesz lehetőség. Kár kihagyni.

Közelebbi, távolabbi szomszédaink megismeréséhez a legrövidebb út – de az egyik legélvezetesebb biztosan – a zenén át vezet. Szerb, macedón, horvát, rác, cigány, bosnyák, bunyevác, sokác, albán (és így tovább) dallamokon át. E sokféle nép évszázadok óta él egymás mellett, egymással keveredve; ennek megfelelően hatott egymásra zenéjük is. A különböző dallamok ma is ugyanúgy keverednek, összefonódnak: zeneileg magasan képzett, tehetséges, a világra nyitott, fiatal zenészek a zenei tradíciót tiszteletben tartva, megőrizve a régit és folyamatosan megújítva azt, a délszláv világzene remekeit hozzák létre.
Aki kíváncsi e három különleges együttesre, többet megtudhat róluk itt:

Babra (Budapest, Magyarország)
Facebook
YouTube
Honlap
Spotify
Soundcloud

Roђenice (Szerbia)
Facebook
YouTube
Bandcamp

Poklade (Mohács, Magyarország
Facebook
Honlap
YouTube

Ha tetszett, kövesd a blogot itt és oszd meg ismerőseiddel is. Kösz!