Ritmus és hang

Fotó: Barens-Gullner Dóra

Egy évvel vagyunk a budapesti Womex után és alig pár nappal az idei spanyolországi világzenei vásár előtt, ahol ismét a Glitterbeat Records képviselői vehetik majd át a legjobb világzenei kiadó díját a Womex Top Labelt, zsinórban harmadszor.

A Fonó négy esztendeje van jelen a Womex Top 20 Label listán, amelyen szcéna legjobb húsz lemezkiadója szerepel. Fokozatosan jutottak el a jelenleg elfoglalt előkelő negyedik helyig. (2013-ban 20., 2014-ben 12., 2015-ben a 13. volt)

A kiadó Lajkó Félix, Most jöttem, a Buda Folk Band, Saját gyűjtés, a Cimbaliband, Moldva, valamint Herczku Ágnes Live at WOMEX és az első lemezes Zűrös Banda albumainak köszönheti az idei elismerést.

A Fonó munkatársai a lemezkiadás mellett szervezői, lebonyolítói és promóterei is egyben a Fonó Budai Zeneház napi programjai mellett a Budapest Folk Festnek, a Dombos Festnek, a Héttorony Fesztiválnak. Rétegműfajokat publikáló hatfős cég életében fontos állomás lehet ez az elismerés, ezért kíváncsi voltam, hogy a néhány soros sajtóhír mögött mi rejlik.

Hegedűs Anna, a Fonó marketing vezetője válaszolt a kérdésekre.

Hány kiadóval vagytok versenyben a Top Label címért?

Több száz kiadó szerepel minden évben a listán, aki kiad egy vagy több olyan lemezt, amely WMCE-s toplistás szavazatot kap. Rendszerint ugyanaz a 20-30 kiadó szerepel az élbolyban a jelenlegi első, a Glitterbeat is mindig ott van, és volt már az első helyen korábban is. Nekünk még nem sikerült az első helyig eljutni – bár cél – de figyelembe véve versenytársaink marketing költéseit és a saját szűkös anyagai lehetőségeinket, a 4. hely is nagy siker. Nem véletlen, hogy a lista összes tagja tőlünk nyugatabbról érkezik, a kelet-közép európai régióból mi vagyunk egyedül jelen a 20-as listán.

Hogy alakul ki a Top 20 Label lista?

45 világzenei rádiós szerkesztő szavazatai alapján teszik közé minden hónapban az aktuális világzenei toplistát. Ezeket a havi eredményeket kiadónként összesítve áll össze - 2006 óta évente - a WOMEX Top 20 Labels lista, a világ 20 legjelentősebb világzenei kiadójának elitcsapata. A rádiós szakemberek mindegyike saját világzenei műsort szerkeszt 25 európai ország valamely rádióadóján és mindannyian az EBU (European Broadcasting Union)-n keresztül jutnak el a WMCE (Word Music Charts Europe) zsűrijébe.
Két magyar tagja van a WMCE-nek: Weyer Balázs, a Hangvető részéről, aki többek között a budapesti WOMEX és a Budapest Ritmo Fesztivál egyik szervezője is és Marton László Távolodó világzenei szakíró és a Sziget világzenei színpadának szervezője.

Mennyi CD-t küldtök ki alkalmanként a WMCE-nek előadónként?

Előadónként 50 CD-t küldünk sajtóanyaggal együtt azokból az albumokból amelyek érdekesek lehetnek ebben a környezetben.

Mi a jelentősége ennek az eredménynek? Külföldről milyen visszajelzéseket kaptok?

Közvetlenül itthon nagyobb eredményt hoz, mint külföldön, bár a külföldi eredményeket inkább a zenekaroktól kéne megkérdezni; ez a meghívások számában, minőségében látszódhat, ami persze években mérhető és nagyban függ a menedzseri aktivitástól. Itthon sokat számít a kommunikációban, a sajtómegjelenéseknél; ez mindig egy-egy jelentős hír.
A Buda Folk Band például - amikor egyik lemezük a toplista második helyére került - olyan médiumokban kapott vezető cikkeket, ahol korábban soha nem írtak róluk és több külföldi fesztiválra is eljutottak. 

A world music legfontosabb nemzetközi folyóirataiban (Songlines, fRoots) az elmúlt években rendre jelennek meg recenziók magyar lemezekről, köztük a Fonó kiadványairól is. Ők kérik a kiadványokat vagy ti külditek ki számukra?

Ritkábban kérik, általában mi küldünk.

Ezekből milyen eredmények csapódnak le a kiadónál?

Ez jó visszajelzés a művésznek, általában fontos kritikának érzi mindenki, amit a fRootsban, vagy a Songlines-ban magáról olvas. Másrészt ezeket a lapokat olvassák a nemzetközi szervezők, ezért ez a külföldi meghívásoknál sokat jelenthet. 
Mint kiadó, azt hiszem, nem használjuk ki eléggé az ebben rejlő lehetőségeket, nyilván lehetne ezekkel az anyagokkal promózni lemezeket külön is, de ezt általában nem tesszük. Ennek oka részben a saját kapacitásaink határai, részben pedig az, hogy itthon ezeket az előadókat a mi piacunk már úgyis ismeri.

Hány lemezből áll jelenleg a portfólió?

Több mint kétszáz lemezünk van a katalógusban; ezek kb. 10 %-a jelenleg fizikai formájában már nem vagy épp nem kapható. Online viszont ez utóbbiak is – ahogyan a portfolió nagyobb része letölthetőek a digitális felületekről (iTunes, Amazon, stb) valamint streaming szolgáltatásban (Spotify, Deezer) is hallgathatók.

Milyen felületeken értékesítitek belföldön a lemezeiteket? Melyik látszik a leghatékonyabbnak?

Van egy saját webboltunk, ami főleg a karácsonyi ünnepek előtt pörög föl. Ezt a webboltot rendszeresen nem reklámozzuk külön, mert nincs sem emberi sem raktár kapacitásunk nagyobb tömeg kiszolgálásához, a közönségünk viszont tud róla, mert itt a legolcsóbban beszerezhetők a lemezek.
Hazai és nemzetközi terjesztőnk a Hangvető, akik a boltokba eljuttatják a kiadványainkat, valamint a saját webshopjukban is árulják. Emellett van a Fonó CD boltja, amit egy kollégánk vezet, ő nemcsak a házban kínál a programok alatt lemezeket, hanem a saját boltjában a Corvin téren a Mesterportán is, valamint rengeteg vásárra, fesztiválra eljut a lemezeinkkel.

A digitális felületekre rendszerint a megjelenés pillanatában - egy disztribútoron keresztül - felkerülnek lemezeink  (ITunes, Deezer, Spotify, Vodafone Korlátlan zene, Amazon, dalok.hu stb), amelynek két előnye van:
Egyrészt bárhonnan, bármikor elérhetők a lemezek és a letöltések, hallgatások bevételt generálnak, még ha ez nagyon elenyésző is ahhoz képest, amire rendszerint a művészek számítanak, vagy amit egy fizikai CD eladásaiból nyerni lehet.
Másrészt fontos szempont a jogi védelem is. Azzal hogy a felvételt feltöltik és regisztrálják pl. a YouTube rendszerében, mint a Fonóhoz köthető zenét, más már nem tudja ezt ezen a felületen jogtalanul újra felhasználni. Minden további felhasználásnál a mi beleegyezésünkre lesz szüksége.

Az eredményességről annyit, hogy ma leginkább koncerten lehet fizikai CD-t eladni, már kevés ember megy be egy CD- boltba hogy ezt, vagy azt a lemezt keresi. 

Hogy kerülnek külföldre a CD-k?

A Hangvetőn keresztül terjesztjük fizikai lemezeinket külföldön. A katalógusukból, illetve partnereiken keresztül rendelhet be Fonós lemezt a világ lényegében bármelyik CD boltja.

Mennyire tolja meg a lemezeket az offline és az online promóció?

Nagyon kis büdzsénk van egy-egy lemez marketingjére. Általában erősen hagyatkozunk a PR megjelenésekre, interjúkat szervezünk az előadóknak és recenziós példányokat küldünk szét itthon és külföldön, hogy írjanak róla. A lemezmegjelenéskor persze mindig felpörög a vásárlás, ami a lemez visszhangjától függően eltarthat egy ideig, de ez függ a zenekar aktivitásától is: mennyire reklámozzák a saját csatornáikon, ajánlják-e koncert végén az új lemezt, dedikálnak-e.
A digitális csatornákon pl az iTunes-on számít a kiemelés is, mert akkor közvetlenül ajánlja vásárlásra a lemezt a felület. Lajkó Félix Mező című toplistás albuma pl. sokáig az elsők között volt az iTunes ajánlásokban és ez látszott a letöltéseken is. Ha időszakról beszélünk, akkor a karácsony az, amikor az emberek általában vásárolnak, lemezt is ekkor vesznek szívesen; erre az időszakra mindig külön készülünk kommunikációval, marketinggel, emberi erőforrásokkal.

Simon Broughtonnal a Songlines főszerkesztőjével. 

Milyen egyéb kommunikációs csatornákat használtok?

Használjuk a direkt marketinget, van hírlevelünk, a közösségi oldalakon is aktívak vagyunk. Van egy kiadói YouTube csatornánk, ez a musicfromfono, ide minden lemezünkről feltöltünk egy-két számot, amit kedvcsinálónak meg lehet hallgatni és közvetlen linkkel átmenni a vásárlási oldalra, ahol a fizikai CD megvásárolható és a letöltési linkek is megtalálhatók. A YouTube-ot persze minden zenekarral külön kell egyeztetni, mert néhányan saját csatornával rendelkeznek, vannak – egyre kevesebben – aki egyáltalán nem akarnak felkerülni a YouTube-ra és olyan is van, aki az egész lemezt fel szeretné tölteni, mert a fizikai CD eladásban hisz.
Létezik egy kommunikációs hálónk, amit használunk, de a zenekarok kérésére készek vagyunk ezen változtatni, mert ők jobban ismerik a saját közönségüket. Fontos azonban, hogy a kiadói oldalunkon minden lemezünk megtalálható kategóriánként és előadónként szűrhetően angolul és magyarul vásárlási, letöltési és streaming linkekkel és egy ajánló YouTube videóval, ez egyfajta katalógus is, ami bárhonnan elérhető a világból.

A szakma hogy értékeli az eredményeiteket?

Szerintem értékeli, de ez kölcsönös. Van még rajtunk kívül pár kiadó, aki hasonló műfajban dolgozik: a BMC, a Hunnia, a Gyllus, de pontosan azt, amit a Fonó csinál, senki nem csinálja; ezért nincs is ok arra, hogy ne támogatóan álljunk egymáshoz. Kicsi ez a szakma és mindenki ügyekért dolgozik benne; egy-egy nemzetközi siker az egész hazai zenére ráirányítja a figyelmet.

Az idén is ott lesztek a Womexen Santiago de Compostelában?

Igen, egy kolléganőnk képviseli a Fonót a vásáron.




Ajánlott olvasmányok

Marton László Távolodó:                         Jávorszky Béla Szilárd:  
Érintés (Világzeném)                                A magyar folk története