Életének 81. évében elhunyt Szomjas György filmrendező. Megkerülhetetlen alakja a magyar filmművészetnek, számos alapfilm (Nászutak, Talpunk alatt fütyül a szél, Rosszemberek, Könnyű testi sértés, Falfúró, Roncsfilm) rendezője, akit a zenéhez is szoros viszony fűzött, elég csak a Hobo Blues Band és P. Mobil-környéki Kopaszkutya című 1983-as alkotására gondolni. De munkásságának a felsoroltakkal legalább egyenrangú vonulata volt, hogy végigfilmezte a táncházmozgalmat és rengeteg portréfilmet készített a legnagyobb népzenészekről Zerkula Jánostól Fodor 'Neti' Sándorig. A dokumentátor előtt tisztelgünk néhány, teljes terjedelmében megtekinthető népzenés filmjével.
Ez a dokumentáló munkásság, ami Szomjas Györgyöt is maximálisan jellemezte, jellemzően alulbecsült tevékenység, pedig sokkal inkább felbecsülhetetlen. Hála érte, és ezekért a fantasztikus portréfilmekért!
Szól a kakas már... - magyar zsidó népzene (1992)
A szívben még megvan - Portré Zerkula János gyimesi prímásról (1994)
Rabja vagyok az életnek - portré Maneszes Márton Kántor magyarszováti prímásról (1994)
Pista bácsi, dudáljon kend - portré Pál István nógrádi dudásról (1995)
Magyarország szélin - portré Jánó Anna moldvai csángó énekesről (1997)
Ej, kisandrás - portré Gergely András kalotaszegi énekesről (1997)
Neti Sanyi - portré Fodor Sámuel kalotaszegi prímásról (2000)
Járd ki Zsiga! - portréfilm Karsai Zsigmond népművészről (2001)
Megyek az utcán lefelé - portré Szántó Ferenc magyarbecei muzsikusról (2001)
A szászcsávási banda (2001)
nyitókép: Stekovics Gáspár
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
