Az alkotó szakmák fürge tempóban reagáltak a járványhelyzetre, beleértve a táncházmozgalom ágait is. Az első hullám után pedig amint lehetett, mindenki elkezdett a saját területén próbálni, újra együtt lélegezni. S valóban olyan volt a nyár és az ősz eleje, mintha újra levegőt kapnánk. Ám a második hullám szigorításai a lelkünk számára legalább annyira voltak kegyetlenek, mint amennyire várhatóak és szükségszerűek.
Versenyek, nagyobb színházi események, lassan egy éve tolódnak. Mindenki nagyon szeretné, ha az ő rendezvénye zavartalanul, maszk nélkül kerülhetne megrendezésre. Nem ilyen időket élünk, de a kreatív ember bajban is találékony.
Tavaly februárban még menetrendszerűen megrendezésre került a Virágzó Hagyomány 2020-as első eseménye, a LegényEst, de az áprilisra datált XXIII. "Tedd ki a Pontot!" Nemzetközi Legényesverseny, a IV. "Fordulj egyet előttem!" Nemzetközi Párostánc-verseny és a II. "A te lábad fűzfavessző!" Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Legényesverseny értelemszerűen már elhalasztásra került. A COVID-19 tükrében törvényszerű volt, hogy 2020 tavaszán nem telt meg a táncverseny zsivalyával Kelenföld, de ami korántsem volt világos, hogy mi lesz az eseménnyel.
Huszonkét alkalom alatt a Nemzetközi Legényesverseny méltó helyére került a táncházmozgalom palettáján. A Sánta-Bíró Anna és Sánta Gergő vezette Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes versenyprogramjai a járványügyi helyzet miatt az online térbe költözötek. Többféle internetes megmozdulást tapasztalhattunk az elmúlt évben, de versenyszervezésre hasonló példát még nem láttunk. Páratlan bátorság, és elszántság kell egy ilyen vállaláshoz.
"Tedd ki a Pontot!" Nemzetközi Legényesverseny
A Nemzetközi Legényesverseny színpadi versenyzési lehetőséget ad a felnőtt néptáncos férfiak számára 1997 óta. Minden esetben a Kárpát-medence egyik tájegységén készült archív felvétel adja a verseny feladatát, amely egy konkrét videó alapján meghatározott adatközlő táncos egyéniség táncának pontos visszaadása, illetve az adott vidékről egy szabad tánc előadása. Az eseményt a mindenkori Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes szervezi a nemzetközi rangú magyar tánckutatás megteremtője, Martin György tiszteletére.
"Fordulj egyet előttem!" Nemzetközi Párostánc-verseny
Sánta Gergő és Sánta-Bíró Anna mint a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes művészeti vezetői a Nemzetközi Legényesverseny szervezését megörökölték, és 2017-ben a már ismert programot a "Fordulj egyet előttem!" fantázianevű párostánc-versennyel bővítették ki, ezzel lehetőséget adva a nőknek és a párban indulni vágyó férfiaknak a versenyzésre. Éppúgy, mint a legényesverseny esetén, a versenykiírás alapja, egy (párostáncról készült) felvétel pontos visszaadása, illetve ugyanarról a tájegységről egy szabadon választott folyamat eltáncolása.
"A te lábad fűzfavessző!" Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Legényesverseny
2019-ben a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes a már bejáratott legényesversenyük szabályrendszere alapján, de a korosztályi sajátosságokat szem előtt tartva nyitotta ki programját a fiú gyermekek, kamaszok számára. Így született meg egy gyermek és ifjúsági legényesverseny "A te lábad fűzfavessző!" névvel.
A nagyérdemű jogosan lehetett bizalmatlan a felhívás, majd egy Novák Péter-féle beharangozó videó láttán. Virágzó Hagyomány – Versenyezz otthon! Mi lesz ebből? A verseny módja megváltozott, de a célja maradt: Az indulók buzdítása precíz filmelemzésre és technikai tudásuk elmélyítésére. Békeidőben a rendezvény gerincét zenekari próbák, a versenyzők megmutatkozása, a zsűri egyeztetése, majd értékelése adja, ezt egy gálaműsor összeállítása és annak előadása zárja összefonódva az eredményhirdetéssel. Megszokott, hogy a bíráló bizottság privát egyeztetését leszámítva, mindenen részt tud venni a tisztelt publikum.
A szervezők a szükséges információkat folyamatosan kommunikálták a közösségi médiában. Így jutott el az érdeklődőkhöz ismertető arról, hogy a versenyzők videóban küldhetik be az előadásaikat. Az indulóknak a kötelező folyamatokhoz, letölthető hanganyag formájában, a Bazseva Zenekar biztosított zenei kíséretet. A beérkezett felvételek okosan szerkesztett sorrendben az egész novembert kitöltve, szombatonként kerültek ki a szervező együttes Facebook-oldalára. A párban indulók kötelező táncanyaga a vajdaszentiványi Pataki János és Mező Anna tánca volt, a férfiaknak a mozgalomban méltán felülreprezentált mérai adatközlő, Berki Ferenc “Árus” legényese volt a feladat, a gyermekeknek pedig Moldovan Ștefan vagy Mátingó Ludovik palatkai egyéniségek mozdulatsorai közül kellett egyet visszaadni.
A népművészet avatott mesterei, avagy kik azok az “adatközlők”
A tudomány adatközlőnek hívja azokat a paraszti kultúrában nevelkedett embereket, akik valamely, vagy akár több, népművészeti ágban kiemelkedőek. Az előadóművészet és a tárgyi alkotóművészet egyaránt idetartozik. A teljesség igénye nélkül a mesemondó mesterektől elkezdve, a zenészeken és a táncosokon át, egészen a fazekasokig, bútorművesek és szűcsök is ide tartozhatnak. Jellemzi őket, hogy az adott mesterséget organikusan, gyakran felmenőiktől lesik el, nem pedig iskolai képzésben tanulják.
Vajdaszentivány, a Felső-Marosmente egyik legismertebb táncoslábú falva. Azon erdélyi falvak közé tartozik, ahonnan táncos és zenész adatközlőkkel a rendszerváltás után is találkozhatott a táncházmozgalom, például a Fonó Budai Zeneházban Pataki Jánossal, akinek mozdulatait a 2020-as "Fordulj egyet előttem!" induló fiai tanulmányozhatták.
Erdélyben, Mezőségen található Magyarpalatka, ahonnan származik az egyik legismertebb autentikus zenekar, a Magyarpalatkai Banda. A cigányzenész dinasztiákra jellemző, hogy nem csupán saját falujukban, hanem a környező településeken is muzsikálnak. Számos táncházi zenekar tudja magas szinten játszani a mezőségi dallamokat, de a különbség érzékelhető. Annak a muzsikája sokkal ősibb és hangsúlyosabb, aki egy zenészcsalád leszármazottjaként egy adott vidék zenéjét egész életen át hallgatja, műveli. Ezért a szakma előszeretettel hív adatközlő zenekarokat különböző eseményekre. A magyarpalatkai zenészekre kifejezetten jellemző a művészeti ágak fúziója; egymás hangszerén is kiválóan játszanak, de táncolni is tudnak. Palatkai zenészek (Ștefan Moldovan és Mátingó Ludovik) táncáról forgatott felvételek voltak 2020-ban az “A te lábad fűzfavessző!” versenyfeladatai.
Berki Ferenc “Árus” a kalotaszegi Méra nagyszerű zenésze és táncosa volt, aki szintén a sokoldalú erdélyi zenészek táborát öregbítette. Mivel édesapjáról is számos zenés, táncos felvétel készült, így lehet mondani, itt is apáról fiúra szállt ez az értékes tudás. Árus Feri a kalotaszegi népművészet emblematikus alakja. Tánca a magyar néptánckutatás kulcsfontosságú forrása. Egy olyan vagány, játékos táncos, hogy gyakran a koreográfusok kalotaszegi műsorukban külön perceket szentelnek csak az ő mozgására, illetve a 2020-as “Tedd ki a pontot!” verseny kiindulási alapja is egy őt rögzített felvétel volt.
Ami a gálaműsort illeti, a szervezők az online térben is igényesen nyúltak a programsorozat fűszeréhez, amely jóllehet több néző kedvence. Ilyen, az adott táncok gyűjtőhelyéről származók és a még élő adatközlő mesterek jelenléte, továbbá az első generációs táncházasok értelmezése, magyarázata. Ezeket az értékes elemeket is átemeleték, így olyan gálaműsorokat vágtak össze a Martinkult Event Group munkatársai, amely ha csak egy kicsit is, de pótolni tudta, az elmaradt versenyek okozta hiányérzetet. A gálavideókat színesítették Zsuráfszkyné Vincze Zsuzsanna és Zsuráfszky Zoltán gondolatai, élménybeszámolói a vajdaszentiványi és a palatkai táncokról, táncosokról. Szintén az ínyenceknek ajánlom Codoba Florin és Moldovan Ștefan bejelentkezését Palatkáról, Tőtszegi András “Cucus” és Berki Béla “Árus” mondatait a kalotaszegi Berki Ferencről. Egy félórás gálavideóban tudtuk meg, hogy a II. "A te lábad fűzfavessző!" Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Legényesverseny milyen eredményekkel zárult, és egy másikban pedig azt, hogy a felnőttek hogyan teljesítettek, tehát a XXIII. "Tedd ki a Pontot!" Nemzetközi Legényesverseny és a IV. "Fordulj egyet előttem!" Nemzetközi Párostánc-verseny eredményei miképp alakultak.
A videóanyagok összeállításánál a táncházmozgalom nagyjának kilencvenedik születésnapjáról sem feledkeztek meg, illően fölköszöntötték a Mestert, Timár Sándort. Külön öröm, hogy japán versenyzők is indultak. Szép gesztus volt, hogy a zsűri értékelését japánra fordítva tolmácsolták. A rutinos versenyprogram-látogatók megszokhatták, a díjak között kategóriánként mindig szerepel a Közönség díj. A sapkába cetlin szavazás intézményét most a like-ok vették át.
A felvételsorozat, magától értetődően kapott hideget is, de inkább meleget. Míg volt olyan hozzászóló, aki szerint az, hogy a Közönség díj a legtöbb reakciót kapó videó tulajdonosa lesz egyenlő a like vadászattal, addig a legtöbb hozzászóló kommentárja a résztvevők biztatásáról szólt. S valljuk be, nemcsak az indulóknak, hanem a zsűrinek sem volt könnyű dolga. Videón keresztül a technikai tudáson kívül előadásmódról, színpadi megjelenésről is tanúbizonyságot adni, s ezek alapján kritikát megfogalmazni igencsak kitekert helyzet még akkor is, ha egy videót akár milliószor fel lehet venni, vissza lehet nézni. A komment szekció továbbá jogosan nehezményezte, hogy az értékelésénél nem esett szó minden versenyzőről. Noha érdemes belegondolni, hogy egy élőben megszokottan több órás szakmai értékelést hogy lehet lefordítani a közösségi média világára. Megdöbbentő lett volna, ha nem jelentkeznek gyermekbetegségek.
Természetes, hogy a személyes találkozás pótolhatatlan. A versenyek alkalmával megszokott baráti légkör, az adatközlők megszólaltatása, a zenekarból sugárzó energia, a büfé-sorbanállás öröme nem visszaadható képernyőn. Ám történtek fontos dolgok: Mozgásban maradt az, aki így is akart versenyezni. Megmutatkozási lehetőséget kapott az, aki elfogadta a videós megoldást. Alternatívát kínáltak azoknak, akik tavaszra elkezdtek fölkészülni. Nyertünk kettő olyan fogyasztható hosszúságú “gálaműsort”, amelyet ha visszanézünk, büszkén láthatjuk, hogy nem veszett el minden. Valami még van, ami a pandémia dacára is virágzik. Ez a hagyomány.
(A képeket Bornyi Márton és Majnik Zsolt készítette korábbi versenyeken. A kalotaszegi fotó forrása az MTA ZTI, leltárszáma Tf.43639.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.