Különös tudást adhatnak azok a hanglemezek, amelyek a történelem egy szeletének feltárását tűzték ki célul. A zene mindig hordoz magában olyasmit, ami szóban nem elmondható és ami érthetőbbé tesz korszakokat, eseményeket.
Sokat számít, ha a dalokat, dallamokat megszólaltatók egyéni viszonyt ápolnak a „megzenésített” témával, ez ugyanis kiderül, és az előadáson is nyomot hagy. Nem mellesleg olyasmire is rávilágíthat a múltunk bizonyos momentumaihoz kapcsolódó tematikus anyag, amit egyben látva és meghallgatva az a bizonyos „Aha!”-érzés kerít hatalmába és nyomban jobban elkezdjük érezni a helyünket a történelemben. A Pendergő új lemezének témája részben elfeledett, részben a közélet fősodrából kihullva, valamint az iskolai tananyag más megvilágítása miatt nem feltétlenül van jelen a mai gondolkodásban és mint ilyen, komoly adalékkal szolgál a magyar népzenei ismereteink kibővítéséhez.
Fotó: Gutási Lukács
A Szegedi Tudományegyetemen 2015-ben – felteszem- diákokból alakult Pendergő egy tamburazenekar. A „Vajdasági Tisza Mente Muzsikája” nem ígér mást a címében, mint amit megvalósít. Mindehhez sok árnyalatot, ismeretet, és ami igazán fontos, sugárzó szeretetet kapunk. Gondolhatnák, hogy ismerjük a Vajdaság zenéjét, hiszen a fülszövegben a Vujicsics Együttes Eredics Gáborja ír bevezetőt és a környékbeli dallamok gyűjtőiként olyan neveket említ (pl. Burány Béla, Király Ernő), akik többeknek is ismerősek lehetnek; és nem csak a népzene területéről. Ehhez képest rögtön a felállás sajátossága - mármint a hattagú tamburazenekar és a két számban is csatlakozó hegedű – felveti azt a kérdést, hogy a tambura része-e a magyar népzenének.
Eredics Gábor amellett érvel, hogy igen, hiszen a Tisza és Duna mente egyértelműen a tamburás zenék vidékének számít, a Vajdaságtól egészen északig, egyik oldalon Ukrajnáig, másik oldalon Mosonmagyaróvárig haladva. A hegedű megjelenése és a magyar szövegek egyértelmű magyar ízt adnak a dél-szláv hatásokat természetesen erősen megjelenítő dallamoknak, hangszereléseknek és a Pendergő nagyszerű előadása szépen helyezi fel a koronát erre az évszázados hagyományra. Egy mikrokörnyezetben vagyunk és a zenekar hatalmas mélymerülésben idézi fel régi zenész családok emlékét, énekük lejtését és irányítja figyelmünket egy eleddig a magyar népzene fókuszán kívül eső dallamkincsre.
Az elkötelezett, erős előadás a hangszeres játékon és Bognár Odett énekén egyaránt tetten érhető: a tamburás énekesnő hangjának egyedi karaktere ezzel a hozzáállással nyílik ki igazán. A Pendergő szép, sokat mondó, merengésre és táncra is alkalmas lemezt készített.
A zenekar tagjai:
Bognár Odett: ének, basszprímtambura
Csonka Balázs: prímtambura, ének
Gombis Dénes: tamburakontra, ének
Hajagos Dávid: tamburabőgő
Apró Kristóf: basszprímtambura, ének
Zombori Péter: basszprímtambura
Pendergő: Vajdasági Tisza Mente Muzsikája (Vajdasági Magyar Folklórközpont, 2019)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.