Ritmus és hang

be local think global

Lengyel Új Tradíció
Varsó retúr #3

nowatradycja_01_1.jpg
A lengyel „Nowa Tradycja” fesztivál neve talán oximoronnak hat, de sokkal inkább egy nyitott kérdés, amely évről évre válaszokat keres, így körvonalazva egy új zenei műfajt: „új tradicionális”. A Lengyel Rádió által létrehívott fesztivál immár több mint húsz éves tapasztalattal a háta mögött, töretlenül hallgatja ezeket a válaszokat. Kuba Borysiakot, a fesztivál egyik szervezőjét, zsűritagját kérdeztük.


Az első Nowa Tradycja fesztivált 1998-ban rendezték. Az „új” tradicionális zene gondolata nem sokkal azután született, hogy a lengyelek felfedezték a saját „régi” tradicionális zenéjüket. Hogy történt mindez, hogyan született meg a fesztivál koncepciója?

A fesztivál kezdeményezője Maria Baliszewska volt, a Lengyel Rádió Népzenei Osztályának akkori vezetője. A fő cél egy új fórum megteremtése volt lengyel zenészek számára, felkelteni a fiatal előadók érdeklődését a lengyel gyökerek iránt, és megteremteni a folk zene egy új műfaját, amelyet a lengyel tradicionális zene modern értelmezésének tekintünk. Korábban (1989-ig) a folk zene kifejezést valójában a Mojszejev balett inspirálta állami folklór együttesekkel kapcsolatban használták, mint a Mazowsze vagy a Śląsk. Baliszewska célja volt a fiatal művészek ösztönzése abban, hogy a hagyomány valódi szépségének „in crudo” (eredeti, szerkesztés és stilizálás nélküli hangzás) formájában való felfedezésével modern népzenét hozzanak létre.

Mikor és hogyan zajlik általában a fesztivál?

A fesztivál évente májusban kerül megrendezésre, és a kezdetek óta 4-5 napon át tart. A helyszín a Lengyel Rádió Witold Lutosławski Koncert Stúdiója, amely 400 fő befogadására alkalmas. Közel minden koncertet közvetít a rádió 1-es vagy a 2-es csatornája. Az utóbbi tíz év alatt minden egyes műsort élőben közvetítettünk, a felvételek megtekinthetőek a YouTube-on és a Lengyel Rádió weboldalán. A fesztivál több részből áll össze. A főprogram, az esemény legmeghatározóbb része a fiatal zenészeknek szóló tehetségkutató verseny. Az előválogató szakaszban a Népzenei Osztály újságírói a nagyszámú, és válfajú felvétel alapján kiválasztják azt a 10-12 előadót, aki lehetőséget kap arra, hogy az élő műsorban szerepeljen. A zsűri tagjai – lengyel művészek, újságírók, producerek – döntenek a nyertesekről és a díjakról, úgy, mint: első, második és harmadik díj, közönségdíj, és a Czesław Niemen nevét viselő különdíj. A versenyprogram mellett koncertek és egyéb díjátadók is zajlanak, mint például: a lengyel hagyományőrző zenészek koncertje „Források Zenéje” címmel, amely általában egy régióra vagy kiemelt zenészre fókuszál; a Legjobb Folk Album díjátadó ünnepsége, és az adott évben nyertes előadó koncertje; a Legjobb Hagyományos Zenei Album díjátadója, és a nemzetközi vendégek koncertjei.


A fesztivál története már több mint húsz évre nyúlik vissza. Mit gondolsz, mi az amitől újra meg újra lendületet kap?

A fesztivál alapgondolata nem változott, de természetesen húsz év alatt megjelent egy újabb generáció. Ezalatt az idő alatt többféle tendenciával, divathullámmal találkoztunk, mint például klezmer zenekarok, számos, többnyire a mazurka hagyományára alapozó, konzervatívabb megközelítés vagy a jazzhez, klasszikus zenéhez kapcsolódó formációk. Az utóbbi néhány évben sajnos egészen sok előadóról elmondható, hogy a hagyományos zene valós összefüggései iránt kevésbé érdeklődik. Példának okáért, csak kiragadnak régi felvételekről egy zenei motívumot, és modern elektronikus effektekkel keverik azt.

A fesztivál történetének legemlékezetesebb előadói – Kuba Borysiak válogatása:
Warsaw Village Band (III prix 1998), Cracow Klezmer Band [Bester Quartet] (Grand PRIX 2000), Lautari Folk Band (II Prix 2001), Kwadrofonik (Grand Prix 2006), Adam Strug (I Prix 2007), Vołosi (Grand Prix 2010), Sutari (II Prix 2012), Karolina Cicha (Grand Prix 2013), Kapela Maliszów (II Prix 2014), Polmuz (I Prix 2018)

nowatradycja_04_1.jpg
Mit gondolsz a díjak jelentőségéről, milyen további előnyökkel jár egy sikeres fesztivál? Egy 20-25 perces előadás elég ahhoz, hogy megnyíljanak egy zenekar előtt a kapuk? Milyen lehetőségeik vannak?

Az már önmagában presztízs értékű, hogy egy zenekar bekerül a döntőbe, és színpadra léphet a Lutosławski Stúdióban. A nyertesek általában, kihasználva a díjjal járó hírnevet, számos fesztiválra kapnak meghívást Lengyelországban és külföldön. Mi, a rádió Népzenei Osztálya segítünk nekik felvenni és elkészíteni az első lemezüket, meghívjuk őket a Lengyel Rádió által szervezett fesztiválokra és koncertekre, népszerűsítjük őket az Európai Műsorsugárzók Uniója felé, kiszervezzük őket az EBU Folk Music Festivalra, stb. A Nowa Tradycja díjazott előadói közül majdnem mindenki el tudott indulni a pályán, de évek alatt kiderült, hogy nem csupán a nyertes együttesek érnek el sikereket. Néhány zenész, mint például Adam Strug, majdnem teljesen ismeretlenek a nemzetközi közönség előtt, míg mások, mint a Sutari, vagy a Kapela Maliszów, úgy tűnik, elismertebbek a külföldi világzenei szcénában, mint Lengyelországban.

A lengyel közönség fogékonynak tűnik a zenei újdonságokra. Gondolok itt arra, hogy a jazzkultúra igen mélyen gyökerezik Lengyelországban, Európa egyik legrégebbi és legnagyobb jazzszcénája a lengyel. Mennyire nyitottak a lengyelek a saját (régi és) új tradicionális zenei kultúrájukra?

Úgy gondolom, hogy ez egy elég összetett kérdés. Egyrészről több helyről is stabil és növekvő érdeklődést tapasztalunk az „új tradicionális” zene iránt. Van néhány nagyszerű világzenei és folk fesztivál országszerte. Nyáron majdnem minden városban vagy faluban hallgathatunk olyan zenét, amelyet a hagyományos zene inspirált. Most már néhány éve a legnagyobb fesztiválok, mint az Open’er Festival vagy az Off Festival – az alternatív szcéna fontos helyszíne –, is meghívnak autentikus és folk zenét játszó lengyel előadókat. Másrészről azonban a kereskedelmi és közmédiában (leginkább a TV-ben) keveset hallani erről a műfajról. Az egyetlen figyelemre méltó kivétel a Lengyel Rádió. A világzene, a folk és a tradicionális népzene még mindig rétegműfaj – sokan értékelik, de sajnos nem olyan támogatott, mint a jazz vagy a klasszikus zene.
 

Milyen helyzetben van a zenei export? Mit gondolsz, mi a kulcsa annak, hogy egy lengyel zenekar külföldi színpadokon is megjelenhessen?

Az elmúlt tíz évben a lengyel etno-alapú zene exportja sokat változott. Köszönhetően a Mickiewicz Intézet küldetésének, amely a lengyel kultúrát és örökséget törekszik bemutatni a nemzetközi színtéren, és a Lengyel Rádió Népzenei Osztályának, közösen Janusz Prusinowskival, akitől a mazurka ritmus elterjesztésének ötlete származik, valamint Maria Pomianowska professzorral, aki átadja a lengyel hangszerekkel kapcsolatos ismereteit, végre egészen jó és stabil helyzetben vagyunk. Sok lengyel zenekar turnézik külföldön, különféle showcase fesztiválokon vesznek részt. Véleményem szerint mára a „folk zene” lett az egyik legjobb exporttermékünk.

kuba_borysiak.jpg
Kuba Borysiak – etnomuzikológus, újságíró, műsorvezető, zenei producer és zenész.
Diplomáját a Varsói Egyetem Zenetudományi Intézetében szerezte. A Lengyel Rádió 1-es és 2-es csatornáján 2008 óta több műsort is vezet. Szervezője és zsűritagja a Lengyel Rádió által létrehívott Nowa Tradycja Fesztiválnak. A różanystoki „Fiatalság Határok Nélkül Fesztivál” ötletgazdája és művészeti vezetője (2009-2015). Az Európai Műsorszolgáltatók Uniója Világzenei és Népzenei Csoportjának vezetője (2012-2017). Magyarországi fesztivál és konferencia rendszeres meghívott vendége, úgymint Budapest Ritmo (2019), Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Napok (2018). 

Lázár Zsófi

fotók forrása: facebook

 Még több Varsó retúr itt

 in english →

Az interjú megjelenését a Wacław Felczak Alapítvány támogatta.

2_sz_melleklet_felczak_logo_vektoros.jpg

 

 

 

 

rh_tamogatas.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://ritmuseshang.blog.hu/api/trackback/id/tr3215418134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook oldaldoboz

Naptár

június 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Kapcsolat, hirdetés, mindenmás: apostrophe.prod@gmail.com

Címkék

cimkefelhő
süti beállítások módosítása