Ritmus és hang

be local think global

Szabadon
Interjú Unger Balázzsal a Cimbaliband vezetőjével

cimbaliband1.jpg

A pandémia világszerte felszámolta a koncerteket, a klubok, fesztiválok zárva, de a zenészek mindent megpróbálnak, hogy produkcióikat valahogy eljuttassák a közönséghez. A Cimbaliband a hazai világzene népszerű csapata, a lezárások előtt a szcéna egyik legaktívabb koncertzenekara volt. Minden nehézség ellenére szinte semmit sem vesztettek lendületükből, több online koncerten vannak túl, továbbá egy vadonatúj koncertműsort is összeraktak Szabadon címmel. Unger Balázzsal a zenekar fáradhatatlan vezetőjével beszélgettünk az új programról, a rádió és a hagyomány összefüggéséről, az improvizációról, a járvány hatásairól, a Dresch Quartetben töltött évekről, az oktatásról és sok minden másról. Interjú a #ReménytelenségSzépsége rovatunkban. 

2016-ban volt egy alapos tagcsere a zenekarban, azóta lényegében stabil a felállás. Most új koncertprogramon dolgoztok, ami Dunántúl, Felföld, Alföld, Erdély, Moldva népzenei dialektusaira támaszkodik.  Elég nagy merítés, nem fog elveszni a lényeg?

Hét éves korom óta foglalkozom magyar népzenével, gondoltam készítünk egy olyan lemezt, ahol a matéria velejét magyar népdalok fogják adni. Előző lemezeinken elég vegyes volt a kép, a Kárpát-medence és a Balkán volt az anyagaink fókuszában, ezt most szűkítettem a történelmi Magyarország határaira, azon belül is csak magyar dallamokat használtam a kompozíciókhoz. A lényeg biztosan nem fog elveszni, hiszen Karádtól Kassán keresztül Külsőrekecsinig mindegyik számban érezhető lesz a magyar virtus, a magyar szív, mindez megfűszerezve egyéni előadási módunkkal. Ráadásul mi már látjuk a produkciót teljes egészében, és azt mondom, sikerült ismét egy érdekfeszítő, aktuális műsort létrehozni.

(...) nem zavarta, hogy kifogyott a melódiákból, fogta magát és írt egyet még nekem!

A projekt Szabadon címet kapta és a fókuszban az improvizáció került. A Cimbaliband eddig is teret adott a zenészek szabad játékának. Mi az új az eddigiekhez képest ebben az esetben?

Az improvizáció mindig is együtt élt, együtt fejlődött a népzenével. Autentikus népzenei gyűjtőútjaim során rengeteg példát láttam, hallottam zenei rögtönzésre. Szénási Tibor “Tosko” az utolsó turai cigányprímás mesélte, hogy a múlt század negyvenes éveiben mikor tanuló hegedűs volt, a helyi kántornak volt egyedül rádiója. Vasárnap délben a tanuló muzsikusok összedobtak aprópénzt, minek ellenében a kántor kirakta az ablakba a rádiót, és egy órán keresztül szólt a magyarnóta. A rajkók ott ültek hegedűvel az ablak alatt, és próbálták elsajátítani a dalokat. Gondolj bele, a melódiák kétszer, maximum háromszor hangzottak el, és memorizálni kellett nekik, ha meg akarta tanulni, ha haladni akart a korral. Miután véget ért a rádióműsor, a kis hegedűs futott haza és otthon próbálta összerakni a tanultakat saját memóriája, és improvizációs készsége segítségével.
A másik érdekes sztori ezzel kapcsolatban Tóni Árpád vajdaszentiványi cimbalmoshoz fűződik. Árpi bácsi nálam lakott több hónapon keresztül, miközben tanított engem cimbalmozni. Már szinte minden sebesforduló dallamot kikérdeztem tőle. Másnap azt mondta eszébe jutott még egy utolsó nóta, egy nagyon régi. Én persze hallottam, hogy előtte órákon keresztül cimbalmozik a szobájában, és próbál egy új dallamot összerakni! És így is lett, nem zavarta, hogy kifogyott a melódiákból, fogta magát és írt egyet még nekem! Elkezdte nekem megtanítani, és minden nekifutásra máshogyan mutatta. Nehezen tudtam követni, de végül csak sikerült kibogozni a szálakat. Szabadon című műsorunkban megpróbáljuk azt az nagyszerű érzést továbbadni, amit az autentikus népzenei gyűjtéseket is izgalmassá teszi. Az úgynevezett adatközlők különböző gyűjtések alkalmával sosem játszák el ugyanazt a dallamot egy féleképpen, mindig változtatnak rajta egy kicsit, rögtönöznek, a pillanatnyi külső tényezők hatására, de teszik ezt a saját stílusukban! Így születtek új és újabb dallamok, dallam variációk, és születnek a mai napig!

Az új program magjaként a cimbalom és a hegedű improvizatív megszólalását emelted ki. A többi hangszer megmarad egyszerű kíséretnek?

Solymosi Máté, a zenekar hegedűse 2019-ben megnyerte az I.Roby Lakatos Nemzetközi Improvizációs Hegedűverseny különdíját, a legjobb népdal interpretáció kategóriában. Ekkor fogant meg bennem, hogy érdemes lenne egy egész ilyen témájú lemezt készíteni, ahol a hegedű, és a cimbalom improvizatív játékmódja kerül előtérbe. Részemről adott volt a háttér, hiszen az általam játszott  autentikus népzenének mint már említettem fontos eleme az rögtönzés, és mert olyan zenészekkel dolgozhattam együtt életemben, mint Dresch Mihály és Lukács Miklós, vagy külföldről a Fanfare Ciorarlea és a Kocani Orkestar zenészei akik hangszereik és az improvizáció mesterei. Természetesen a produkcióban a többi hangszer is nagy fokú szabadságot kap, de fontos egy erős zenei alap az improvizatív játékmód kiteljesedéséhez. 2016 óta mostanra érett meg annyira a zenekar, és olyan jó az egyensúly a bandán belül, hogy képesek vagyunk egy zeneileg nehéz de mégis szórakoztató improvizatív műsort megteremteni.

(...) az improvizációt nem lehet playbackkelni!

12 számot terveztek az új programba. Ezek instrumentális szerzemények lesznek vagy felhasználjátok az eredeti népdalok szövegeit is?

Ezt a műsort a zenekar alapfelállásában, vendég énekesnő nélkül hoztuk létre. Régebbi lemezeinken több szólót is énekelek, így nem állt tőlem messze a feladat, hogy a koncerteken én vigyen az első énekszólamot. Ráadásul a zenekar dobosa Babos Lőrinc és gitárosunk Varga Kornél is segít vokálozni a dalokban, ami egy kicsit új és izgalmas hangzásvilágot eredményez, az eddigi produkciókhoz képest. A szövegek nagyrészt maradnak eredeti formában, de több esetben is írtam hozzá már meglévő versszakokhoz hasonló stílusban.

Hogy néz ki egy ilyen program felépítése nálatok? 

A dalokat otthon kis házi stúdiómban írom. Több hangszeren is játszom, tehát nem jelent problémát egy kis demót összehozni, amit aztán megmutatok a zenekarnak. A főbb témákat természetesen lekottázom, kivéve az improvizatív részeket. Ott csak instrukciókat adok, az előadóra van bízva a dallamvezetés. Koncerteken ezek a részek természetesen változnak, ettől is lesz nagyon élő ez a produkció.

Előkerülnek régi dalok is újragondolva?

Koncerteken természetesen igen, de ebben a műsorban nem. Ez csak az új kompozíciókról szól majd!

Tervezitek vendégművészek bevonását?

Minden dalhoz készítünk videóklipet, melyek különlegessége az lesz, hogy a zenekar alapfelállásában vesszük fel, és a klip hangsávjai is a képi rögzítéskor készülnek majd el, hiszen az improvizációt nem lehet playbackkelni! Gödöllő város támogatott művészeti csoportja vagyunk, és a dalokhoz tartozó videókat is a város nevezetes pontjain szeretnénk rögzíteni! A folyamatokat már elkezdtünk, nem szeretnék konkrét forgatási helyszíneket elárulni, de az nem titok, hogy még háztetőn is fogunk felvételeket készíteni! Viszont készül a Szabadon műsorunkhoz lemez is, ahol két vendégművész is fog játszani, dúsítva ezzel a hangzást. Régebbi lemezeinkről ismerős lehet mindenkinek Bede Péter szaxofonos és Agatics Krunoszláv “Kico” harmonikás, ők erősítik majd a korong hangzásvilágát!

Az utóbbi időben két énekesnővel is dolgoztatok. Danics Dóra egy ideje stabil szólista, de az utolsó albumot Horváth Alexandrával vettétek fel. Maradtok a két énekesnős felállásnál?

A zenekar alapvetően öt tagú, énekesnő nélkül. Szerencsések vagyunk, hiszen szabadon hívhatunk bármilyen zenészt, vagy akár énekesnő vendéget is egy-egy produkcióba. Az IRAM című Danics Dórával közös lemezünkkel Fonogram díjat nyertünk 2020-ban, ami hatalmas megtiszteltetés egy magunk fajta világzenei banda számára. Horváth Alexandrával pedig decemberben jött ki közös lemezünk Gipsy Fushion címmel, ami még most kezd befutni nemzetközi vizekre!

Eredetileg tavaszra terveztétek az új anyag bemutatását, de nagyon úgy néz ki, hogy ebből nem lesz semmi. Ti vagytok az egyik legaktívabb koncertzenekar, gondolom szenvedtek rendesen. Mit lehet mondani ilyen helyzetben, mivel lehet motiválni a tagokat?

A helyzet nem jó, de nem is tragikus. Szerencsére a zenekar mögött működő egyesülettel rengeteg dologra pályáztunk, amiből több is pozitív elbírálásban részesült. Ezekkel próbáljuk kitölteni a COVID helyzet teremtette űrt. 2020-ban 47 Tér-Zene és Sarok koncertet tartottunk, ezeken felül legalább ugyanennyi felkéréses koncertünk is volt januártól novemberig. Tehát mondhatni jobb évünk volt mint 2019-ben, és ezt nagyon kevés zenekar mondhatja el magáról. Idén pedig már hat nagyszabású online koncerten vagyunk túl, ahol olyan neves művészek voltak vendégeink, mint Pál István Szalonna, Czutor Zoltán (Nyers, Belmondo), Prieger Fanni és Zsolt (Anima Sound System) vagy Lovasi András (Kispál és a Borz, Kiscsillag).
Szerencsére ezek a koncertek kitermelik a zenekar és a technikai stáb honoráriumát, de ezekből havonta maximum kettőt-hármat lehet megcsinálni, nagyon eltérő tematikával. Klipeket forgatunk, dalokat írunk, hetente próbálunk, és igyekszünk fenntartani a lelkesedésünket! Igaz, nagyon lélekölő, mikor online koncertezünk, befejezünk egy számot, amiben igazán beleadunk apait-anyait, és az utolsó taktus után nem jön a taps… Borzasztó dolog, de fel kell dolgoznunk, profik vagyunk, és mindig arra gondolunk, hogy mennyivel jobb lesz, ha majd akár csak 10 embernek játszhatunk! Nagyon várjuk a nyitást!

Ha Misivel nem hoz össze a sors, valószínűleg a Cimbaliband sem létezne.

Két éven át voltál a Dresch Quartet tagja. Mit tanultál meg ott a zenéről és magadról?

Misi zenekarába még nagyon “zölfülű” cimbalmosként kerültem. Nem is igazán értettem az egész súlyát. Mintha egy mesébe pottyantam volna! Rengeteget tanultam tőlük emberileg, szakmailag és zeneileg is, az egész akkori zenekartól Baló Pityutól, Kovács Öcsitől, Szandai Matyitól és persze Misitől. Nagyon komoly helyeken muzsikáltunk, a BBC élő adásában muzsikálhattam velük a londoni Soho-ban, vagy a Roskilde fesztiválon Dániában, és még sorolhatnám. Hatalmas tapasztalat és ajándék volt számomra ez a két év. Akkor párhuzamosan csináltam a Magyar Állami Népi Együttest a Dresch Quartettel, ami egy idő után nem volt összeegyeztethető, és közös megegyezéssel elváltak útjaink Misivel. Jutalom játék gyanánt még a Fonóban 2003-ban muzsikálhattam velük egy hatalmasat, pont azon a koncerten, ahol Archie Shepp legendás szaxofonos volt vendég! Ha Misivel nem hoz össze a sors, valószínűleg a Cimbaliband sem létezne. Megtanított és ösztönzött arra, hogy hogyan használjam a népzenét bátran a saját világomban. Megtanította nekem, hogy hogyan adjam hozzá egyéniségemet stílusomat teljes szívemből ahhoz a népzenei tudáshoz, aminek a birtokában vagyok. Ő egy igazi adatközlő a saját zenei világában!

Lehet nyugodtan utánam, utánunk csinálni a dolgokat, vagy akár még jobban is!

A Cimbalibandet a szakma egy része lekezeli, értéktelen folk – popnak tartják amit csináltok. Miközben nem a Eurovíziós Dalfesztiválról érkeztetek a nép-és a világzene területére, hanem minden tag mélyrehatóan ismeri az autentikus népzenei alapokat. Mennyire foglalkozol ezekkel a kritikákkal?

Édekes felvetés amit kérdezel, nem nagyon lehet pár szóban összefoglalni. 43 éves vagyok, és már nem szeretnék olyan dolgokkal foglalkozni, amik hátráltatnak, vagy gyengítenek, volt iyenben is részem eddigi életemben bőven. A kritikákat mindig elolvasom, meghallgatom, és amit úgy érzek, hogy hasznos tanács, azt meg is fogadom, ami pedig írígységből, féltékenységből, rosszindulatból fakad, azon inkább mosolygok. Lehet nyugodtan utánam, utánunk csinálni a dolgokat, vagy akár még jobban is! Az évek során megtanultam örülni mások sikereinek. Hatalmas egyedülálló érték a Táncház-mozgalom által megőrzött kincsünk ilyen egész Európában nincs másik. Legyünk rá büszkék! Használjuk több rétűen ezt a tudást! A mai napig játszom és tanítok rendszeresen autentikus magyar népzenét. Ismerem az ezzel kapcsolatos szabályrendszert, és be is tartom, amikor táncházban, vagy népzenei koncerten muzsikálom vagy éppen oktatom folklór kincseinket. Viszont nagyon jól esik népzenei tudásomat felhasználni a Cimbaliband zenéjében, úgy, ahogy ezt Dresch Misitől vagy Balogh Kálmántól tanultam és ahogy az ösztöneim súgják! Próbáljuk a népzenei kincseinket a világzenén keresztül eljuttatni minél szélesebb közönségnek. Ennek az egésznek pedig van egy olyan mellékhatása is, hogy rengeteg gyermek kezd népzenét tanulni, cimbalmozni!

Tanárként is dolgozol, az iskolák pedig zárva vannak? Hogy néz ki a Zoomon egy cimbalomóra?

Igen, három iskolában is tanítok népzenét, Gödöllőn, Turán és Jászfényszarun. A három településen közel negyven tanítványom van. Egytől egyig büszke vagyok mindegyikre! Próbálom ebben a nehéz időszakban is fenntartani az érdeklődésüket a zenetanulás iránt. Videó leckéket, kottákat kapnak, és ha valami nem megy, főleg Messengeren vagy Skypeon kommunikálunk. Ilyenkor a szülőnek is megsokszorozódik a szerepe a zenetanulásban, több anyuka már kiválóan cimbalmozik, nem csak elméletben! A végére pedig egy kis sikerrel szeretnék büszkélkedni! Tanítványaim két aranyérmet, három ezüstérmet és két bronzérmet hoztak el a X. Országos Rácz Aladár Cimbalomversenyről! Nagyon büszke vagyok rájuk, főleg ebben a nehéz időszakban!

A zenekar tagjai által összeállított Cimbaliband Top 12 Spotify-on és a YouTube-on is hallgatható.

 

 

#ReménytelenségSzépsége rovat további cikkeit itt találod

rh_tamogatas_1_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://ritmuseshang.blog.hu/api/trackback/id/tr2916475330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook oldaldoboz

Naptár

július 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Kapcsolat, hirdetés, mindenmás: apostrophe.prod@gmail.com

Címkék

cimkefelhő
süti beállítások módosítása