A muzsikálás és a fesztiválszervezés mellett tavaly az NKA Halmos Béla Program Ideiglenes Kollégiumának vezetője lettél. Ez az a hely, ahol nem sok új barátot szerez az ember, sőt a régieket is megritkítja. Hogy jött létre a kollégium?
Ismerőseim közül néhányan, köztük te is, részt vettetek a Cseh Tamás Programban (CsTP), vagy figyeltetek az eseményeire, és mindannyian azt tapasztaltuk, hogy a népzenei előadói kör kicsit kilóg abból. Úgy gondoltuk, hogy jó lenne valami hasonlót elindítani, ami közvetlenül a nép-és a világzenei színtérről szól. Az ügyben Horváth László kezdeményezésére összefogott a Fonó, a Hagyományok háza és a Hangvető, megszületett egy szöveg, amit eljuttatunk az NKA-hoz. Kiderült, hogy az NKA-nál is volt már ilyen elképzelés.
Létrejött a Halmos Béla Program Ideiglenes Kollégium, aminek a vezetésére engem kértek fel. A kuratórium tagjai közt szinte mindenki tanít, és/vagy zenél, a táncházi élet szervezője, hangadója, ért a kiadványokhoz, de mindenképp rengeteg tapasztalattal rendelkezik.
Olyan kuratórium állt tehát össze, amelyben szinte minden területnek van szakavatott képviselője.
Milyen célokat tűzött ki a kollégium?
Az NKA a zenész előadókra koncentrál, ahogy a CsTP esetében is. Néhány dolog esetében a CsTP kiírásai mintául szolgáltak, de sok mindent mi találtunk ki, mert gyakorló, sokat látott zenészekként pontosan tudjuk, hogy milyen problémákkal küzd ez a terület. Az első pályázati kiírások megfogalmazása mindig nehéz feladat, hisz hiába gondoljuk át alaposan a kiírások szövegét, pár dologra csak a beérkezett pályázatok tükrében derül fény.
Szerencsére a következő kiírásoknál van lehetőség a szükséges korrekciók végrehajtására.
A kiírások nagy része célba talált, sikeresnek bizonyult. Volt azonban két altéma, amin még egy kicsit csiszolnunk kell. Például volt olyan célunk, hogy a népzene felkerülhessen olyan fesztiválok színpadaira is, ahol eddig nem volt jelen. A Muzsikás Együttes többször játszott már a Miskolci Opera Fesztiválon, nagy sikerrel. Azt gondoltuk, hogy sokkal több átjárás is lehetne a műfajok között, lehetőséget kellene teremteni arra, hogy a jó zenékre nyitott közönség találkozhasson más műfajok legszínvonalasabb produkcióival is.
A fesztiválokat támogattuk volna, arra ösztönözve a szervezőket, hogy bátran vállalják be a több műfajt tartalmazó ún. crossover produkciók felléptetését, de erre mégsem jöttek a pályázatok. Talán azért, mert az első alkalommal jelent meg ilyen jellegű kiírás, és a híre nem jutott még el a megcélzott réteghez. Ezen a helyzeten sokat lendíthet, ha létrejön egy programiroda, amely segít az információáramlásban.
Egy másik célunk a komplex műsorokkal jelentkező folk klubok támogatása volt. Olyan helyeket képzeltünk el országszerte, ahol nem csak táncház, esetleg kézműves foglalkozás van, hanem koncertek, ismeretterjesztő előadások, néprajzi témájú filmek stb. is a program részét képezik.
Egy ebben a szellemben megírt pályázat megvalósítása azonban sokkal több anyagi erőforrást igényel, mint egy szokásos táncházi programé. Itt csak akkor fogunk tudunk előrelépni, ha a jól kidolgozott programhoz megfelelő nagyságú támogatási összeget rendelünk hozzá.
Milyen szempontok alapján születnek a döntések és mi lesz a következő kiírási körben?
A táncház mozgalom él és virul, rengeteg táncház van az országban, ami hétről hétre, vagy kéthetente kínálja a programjait. Ha csak erre adna támogatást a Halmos Béla Program, akkor is el is tudnánk költeni az összes pénzt.
A mi feladatunk azonban ezen felül az is, hogy azoknak a lehetőségeit megsokszorozzuk, akik hivatásnak választották a népzenélést. Ezért támogatja a kollégium többek között, új kiadványok, lemezek, DVD-k megjelenését, a zenekari promócióra alkalmas internetes felületek kialakítását, lényegében a zenekar teljes portfóliójának megtervezését, hisz nagyon fontos az, hogy egy belföldi vagy külföldi koncertszervező megtalálja a zenekart a világhálón. Ez persze kevés, ha nem talál megfelelő referencia anyagokat, jogtiszta és letölthető fényképet, technikai leírást, színpadi felállást stb, akkor nem pazarolja az idejét tovább és más után néz.
Támogatni kívánjuk a koncert helyszínek népzenei koncertjeit, a zenekarok koncertturnéit vagy egy-egy nagyobb, pl. jubileumi koncertjének megszervezését, hisz nem mindenkinek adatik meg, hogy bekerülhessen a nagy koncerttermek programjába. Fontos, hogy a médiában többet foglalkozzanak a népzenével, erre is lesz kiírás. A területen dolgozó vagy dolgozni kívánó menedzserek képzését is jó lenne támogatni, ennek módját még ki kell találnunk.
Lesz forrás a külföldi fesztiválokon, vásárokon való részvételre, külföldi turnék lebonyolítására. Ahogy az a külföldi exportirodákban is szokás, az utazás és a szállítás finanszírozható majd az elnyert támogatásból. Exportiroda hiányában - ami reményeink szerint előbb-utóbb lesz egyszer - az NKA Halmos Béla Programján keresztül próbáljuk ezt a funkciót ellátni.
Az interjú felvételét követően jelent meg a Halmos Béla Program Ideiglenes Kollégiumának új pályázati kiírása. Részletek itt.
Hol helyezkedik el a magyar zeneiparon belül a nép- vagy a világzene? Tudsz erre vonatkozó kutatásokról?
Sajnos nem születnek ilyen felmérések, többnyire pénzhiány miatt. Készült egy Zeneipari jelentés Magyarországon 2015-ben, ami a hazai zeneipar állapotát, működését próbálta felmérni. Ez egy hiánypótló és jól használható áttekintés, amely - bár rengeteg hasznos adatot tartalmaz- arra nem alkalmas, hogy műfajokra lebontva közöljön részletes adatokat. Nem is ez volt vele a cél. Egyébként a világban sincs nagyon ilyen.
A Zeneipari jelentésért kattints a képre.
A közelmúltban azonban a holland World Music Forum végre előrukkolt egy, csak a világzenére koncentráló jelentéssel. A képzéstől, a zenészek számosságán keresztül, a fesztiválok felsorolásán, a zenefogyasztó rétegek alapos elemzésén át, a világzene GDP-hez való hozzájárulásáig sok minden szerepel ebben.
Tehát létezik már jó minta, jó példa, amit lehetne követni. A hollandok el is indítottak egy összefogást, hogy európai szintű adataink legyenek a zeneipar népzenei, világzenei részére vonatkozóan. Persze ehhez először országonként kéne a hollandokéhoz hasonló kutatásba kezdeni. Az összefogás ugyanakkor olyan adatbázist eredményezhet, amely komoly lobby erőt jelent majd az egész népzenei és világzenei mozgalom számára nemzetközi szinten.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.