Ritmus és hang

be local, think global

Az indiai és az afrikai jó kis keveréke

91e341d_zncbmi9dgc37vnxgsw6jelrm.jpg

A legendás réunioni maloya zenész, költő, énekes Danyèl Waro második koncertjét adja Magyarországon, míg ifjú felfedezettje, a táncos, énekes és költő Ann O'aro először lesz a Müpa vendége. A WOMEX életműdíjas zenész a Franciaországhoz tartozó és az Indiai-óceánban fekvő szigetre behurcolt afrikai rabszolgák tradicionális zenéjét, a politikai felhangú maloyát játsza. Waronak kimagasló szerepe van a sziget kulturális identitásának megteremtésében, azon belül is a réunioni kreol nyelv és a tradicionális réunioni dalforma, a maloya felélesztésében. A világzene legendás alakjával a koncertet megelőzően, írásban készítettünk interjút.

 

Először 13 éve lépett fel Magyarországon, a Sziget Fesztiválon. Hogy emlékszik arra koncertre?

Egy nagy fesztiválra emlékszem, a fiatal és nagyon boldog közönségre, akik talán egy kicsit túl részegek voltak, de elsősorban a zenéért voltak ott. Olyan hippifélék, akik ott aludtak a helyszínen sátrakban. Nem volt túl sok időm a várost nézni, de emlékszem, hogy nagyon szép a város és a Duna.

A magyar közönség ismerte már a maloyát?

Nem, nem hiszem. De hamar rákapcsolódtak, és nagyon jól fogadták. A réunioni világ érdekli az embereket.

Mit kell tudni a mayoláról, mint dalformáról és a kulturális környezetéről?

Ha a maloya érdekel, Réuniont kell megismerned. Ez egy nagyon különleges nép (részben afrikai a rabszolgaság örökségével, részben francia, részben indiai). Népek keveréke. Egyeseknek kényszer, másoknak nem. Ez a keveredés megvan a zenében is, a maloyában és a ségában. A maloya lényegében az afrikai és a madagaszkári oldala, amibe indiai malabár hatások vegyülnek, és európai is (a keringő, romantikus dalok, még ha ezt kevesen is veszik észre). De összességében a maloya Réunion zenéje, annak ellenére, hogy néhány ritmus az Indiai-óceán zenéire is emlékeztet, mint például a mauritiusi, a Seychelle-szigeteki vagy a Rodrigues-szigeti ségára és természetesen Madagaszkár zenéjére. Az indiai és az afrikai jó kis keveréke. A maloyának több stílusa is van: a „profán”, amire bulizni lehet, ami jobban eladható, és van a ”servis kabaré”, amit az ősök tiszteletére játszanak szertartásokon (ez a madagaszkári malgas és az afrikai oldalról jön).

Meglepte, hogy az UNESCO felvette a maloya tradíciót az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára? Mennyi munka előzte meg mindezt?

Nem én vagyok erre a legmegfelelőbb, hogy a folyamatról beszéljek. Réunioni politikusok és a  kulturális élet vezetői kezdeményezték. Ez engem nem igazán érdekel. Nem is fontos nekem, mert a réunioniaik úgyis a saját zenéjüket játsszák. Nagyon örülök persze ennek az elismerésnek, de nem ez a legfontosabb. Az a legfontosabb, hogy mi ezt megéljük, énekeljük és átadjuk a jövő nemzedékeinek. Ha az UNESCO ezt elismerte szellemi kulturális örökségnek, akkor ez nyilván azt jelenti, hogy mi ezt a már hosszú ideje eredményesen tesszük, a magunk módján, azzal, hogy együtt élünk a maloyával.

Híres arról, hogy Ön készíti hangszereit. Mi az oka ennek?

Amikor felfedeztem a maloyát, a húszas éveimben, Firmin Viry és mások révén, megismerkedtem a ezzel a zenei formával, a hangszereivel (roulèrrel, kayambbal stb.). Ez engem teljesen magával ragadott, és arra gondoltam, hogy a maloyát tényleg nekem találták ki. Ettől kezdve kutattam a szövegeket, a dallamokat, és gyakoroltam. A közösség segítségével, de saját magam jelöltem ki azt az utat, amit járni akartam. Ugyanígy volt ez a hangszerekkel is. Szeretek dolgokat saját kezemmel készíteni, és az, hogy én magam alkotok meg valamit, nagy szabadságot ad nekem. Tehát minek vásároljak hangszert, ha magam is meg tudom csinálni. Amikor elkezdtem, a hangszerek, amiket készítettem (kayamb, roulèr, dob), többet hoztak a konyhára, mint a zene, amit játszottam. Ez is része volt annak a harcnak, amit a maloyáért vívtam. Hangszereket kellett készítsek (még ha olcsón is). Még ma is tanítom a hangszerkészítést.

Mit szólt ahhoz, hogy az egyik dalának részleteit Kanye West remixében felhasználták?

Semmit… Úgy hülyeség, ahogy van. Biztos azt akarta, hogy felfigyeljenek rá. No comment. Főleg, hogy ennek a klipnek semmi köze a Mandelához.

Ann O'aro az első lemezét mutatja be Budapesten. Érdekelne a véleménye a fiatal énekesnőről.

Ann O’aro művészete összetett. Ő egy táncos, akinek csodálatos a hangja is, és tele van érzelmekkel. Elsősorban saját nehéz múltját dolgozza fel és osztja meg zenéjén keresztül, aminek a témája a családon belüli szexuális erőszak. Ez egy igen fájdalmas dolog, amit ő nagy őszinteséggel és nyíltsággal mond el. Ismerkedjenek meg vele Önök is!

une_1-880474.jpg

Bővebben a koncertről és az azt megelőző ingyenes workshopról

Köszönjük az interjú elkészítésben nyújtott segítségét Bazsó Bori kulturális menedzsernek és a Budapesten élő réunioni hangművész, zeneszerzőnek Jerome Li-Thiao-Tenek.

Ha tetszett, kövesd a blogot itt és oszd meg ismerőseiddel is. Kösz!

A bejegyzés trackback címe:

https://ritmuseshang.blog.hu/api/trackback/id/tr9515312360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook oldaldoboz

Naptár

december 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Kapcsolat, hirdetés, mindenmás: apostrophe.prod@gmail.com

Címkék

cimkefelhő