Ritmus és hang

be local, think global

Klánét s kobza - Csenki Zalán klippremier

3i8a5803_bw_k.jpg

A könnyűzenét a gitár - legyen az akusztikus vagy villany - uralja, de a többi műfaj már színesebb képet mutat a pengetős, húros hangszer használat terén. A lant nagycsalád híresebb vagy kevésbé ismert tagjai (ud, tambura, baglama, szitár, ngoni, reneszánsz lant, mandolin, stb) a népzenei színtéren már jóval sűrűbben fordulnak elő, mint a gitár. Ehhez a családhoz tartozik a koboz is, amiről az a vélekedés, hogy dallamban gyenge, ritmusban erős, lényegében csak kiséretre használják. Ez igaz is, meg nem is. Csenki Zalán jó ideje azon dolgozik, hogy megmutassa, hogy ez az egyszerűnek tűnő, 4 pár húrral ellátott lantféle többet tud, mint gondolnánk és a rajta megszólaltatott zene pedig igencsak színes és változatos. 

Tavaly jelent meg a Csenki Zalán Kobzás című első lemeze, amiről mi is hírt adtunk (Sokféle zenei világot összeköt). Ennek egyik legnépszerűbb számából készült most klip, amelyben nem mindennapi hangszereléssel játszanak moldvai népzenét egy tó közepén. (Klánét és kobza (Öves és serény öves Tunár Péter és Gyöngyös János lészpedi csángó muzsikusok nyomán (Moldva)) - közreműködik: Babcsán Bence)

„A klip készítésekor először a helyszín ötlete ugrott be nekünk, hogy játszunk valami olyan helyen, ami nem szokványos zenélős helyszín. A Hortobágyi Nemzeti Parkban lévő Fekete Réthez tartozik egy szép mocsári tó, aminek a közepén van egy rozoga, régi stég.

A forgatást végül itt csináltuk, de közben jöttünk rá, hogy az elképzelt képi világ megvalósítása nem is annyira egyszerű. Minden egyes felvételhez külön be kellett evezni egy nehéz csónakkal, sokszor ellenszélben. Aztán reménykedhettünk, hogy nem épp most fog összedőlni alattunk a kis stég, mert akkor velünk együtt a hangszereink is merültek volna egyet. A képi világ megteremtését Pálfi Szabolcsra bíztuk, aki sok jó ötlettel és vizuális poénnal állt elő. A klipkészítésben is talán ezt a rész élveztük a legjobban, a helyszínen hoztuk össze a jeleneteket, ott találtuk ki, hogy mivel lehetne még egy csavart tenni a történethez.

Érdemes szót ejteni a zenei anyagról is. Két moldvai táncdallam hangzik el, lészpedi zenészek játéka nyomán. Az átlag népzenefogyasztó máris felkaphatja a fejét, hogy akkor honnan jön ide a klarinét? A moldvai népzenében hagyományosan a koboz mellett a dallamot leginkább a hegedű, ritkábban a furulya játszotta. Lészpeden egy alkalmi klarinét-koboz hangszertársulásról tudunk, de sajnos felvétel nem készült róla, csak külön-külön a két zenészről. Ezért egy 1950-ben készült recsegős klarinét felvétel alapján rekonstruáltuk a játékmódot és illesztettük bele a mi zenei világunkba."

Csenki Zalán 1993-ban született Szegeden, és a fiatal népzenész generáció kísérletező kedvű, több hangszeren is játszó zenésze. Fő hangszere a koboz, amelyet igyekszik minél szélesebb körben ismertté tenni. A kobzon kívül tamburákon és kontrán, valamint népi furulyán és tárogatón játszik. Hodorog András moldvai csángó furulyástól kezdett népzenét tanulni, majd a Fábri Géza nevéhez kötődő szegedi műhelyben ismerkedett meg a kobozzal. Ugyancsak Szegeden alapította meg barátaival első zenekarát, a csángó és székely népzenét játszó Korindát. Népzenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta, ahol több új formációban is hallhattuk játékát (Pengetős Trió, Kobzart Folkműhely). Az előadó-művészet mellett részt vesz az oktatásban is, az egyetemen és az egyetem gyakorlóiskolájában, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban egyaránt.

Az intézményes oktatáson túl fontosnak tartja a népzenei táborokban megvalósuló tanítást is, amely a Moldvában megrendezett alkalmak esetén egyfajta kulturális visszatáplálást jelent. Zenész barátaival minden évben legalább egyszer ellátogatnak az eredeti forráshoz, a moldvai csángókhoz, hogy összegyűjtsék a hagyományos zenei kultúra napjainkig is megmaradt elemeit. 

Csenki Zalán első lemezén a hagyományos kobozjáték különböző megszólalásait mutatja be szóló és kamarazenei felállásban. Az elmúlt tíz év gyűjtési élményeinek és kutatási eredményeinek köszönhetően a zenei anyag számos kuriózumot tartogat a hallgatók számára. A ritkán hallható tízhúros kobozzal készült felvételek, a rekonstruált hangszerelésben megszólaló borica táncok (kontra és kobozkísérettel), a klarinét-koboz hangszerkettős játéka, valamint az északi csángók kevéssé kutatott népzenéje mind olyan érdekesség, amelyekkel eddig még nem találkozhattunk a hazai népzenei színpadokon. 

Lemez közreműködői: Csenki Zalán: nyolchúros koboz, tízhúros koboz, Csenki-Túri Luca: hegedű, Tóth Dorottya: ének, Lipták Dániel: hegedű, hegedű-kontra, Babcsán Bence: klarinét, Bozóki Tamás: furulya, Jávorszky Zoltán: furulya

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritmuseshang.blog.hu/api/trackback/id/tr7114641736

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Naptár

június 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Kapcsolat, hirdetés, mindenmás: apostrophe.prod@gmail.com

Címkék

cimkefelhő