Ritmus és hang

be local, think global

Elvégeztük az aratást

cropped.jpg

Cinkota, Rákoskeresztúr, Mátyásföld akkor került fel nálam a térképre, mikor az Ikarusz mátyásföldi művelődési házába jártam A.E. Bizottság és Kontroll Csoport koncertekre. Azok a koncertek mára a rock történet részévé váltak, jók is voltak, érdemes volt miattuk kimenni a "külvárosba".

Tehát, mikor a nyolcvanas években az Ikarusz Művelődési Ház felé buszoztam „Akkor még nem sejtettem, hogy…”, hogy ebben a lemezismertetőben Pelikán Józsefnek, a kalandos életű gátőrnek - akit az egyik legjobb magyar filmből, a Tanúból ismerhetünk – szavait fogom parafrazálni, de azt sem, hogy egyszer ezen a környéken fogok élni. Azt pedig végképp nem, hogy a Rákosmente ezen része (is) milyen néprajzi-népzenei kincseket rejt. Pedig gyanút foghattam volna, mikor még a régi csömöri Zöldfa vendéglőben kiváló kolbászos káposztalevest (kapustnica) és kürtöskalácsot (skalicky trdelník) ettem. A kép végleg csak akkor állt össze, mikor a Tarsoly Zenekar két tagja kezembe nyomta második lemezüket. 
Ha az autentikus Kárpát-medencei népzenéről vagy a népzene gyűjtésről van szó, akkor leginkább az erdélyi vonós zene, Martin György, Kallós Zoltán neve, a gyimesi hegyek vagy az Utolsó Óra program ugrik be mindenkinek.

A Tarsoly Zenekar nem ment Erdélyig, szinte nem is mozdult ki Budapestről vagy Pest megyéből. A Patakparton, Rákosmente népzenéje című lemezük anyagát Kerepes térségéből a Gödöllői dombság és az Alföld felé Csömör, Kis- és Nagytarcsa, Isaszeg, Cinkota, Rákoskeresztúr, Mátyásföld, Ecser, Maglód, Tápiósüly, Mende, Péteri, Bénye, Pilis, Sári, és Albertirsa környékéről szedték össze.  
Ezekben a térségekben a magyarokon kívül németek, főként pedig szlovákok is élnek a 18. század eleje óta, akik egyik nagy csoportját alkotják Pest megye szlovák lakosságának.
A lemezben található, kivételesen alapos és izgalmas leírásból, - ami Dr Tari Lujza, népzene kutató munkája - kiderül, hogy a térség népzenéjének gyűjtése két nagyobb részre tagozódik. Az első rész Bartók Béla nevéhez fűződik, aki 1906-ban és 1907-ben összesen öt dallamot rögzített, majd 1912-1920 között, mikor Rákoskeresztúron lakott, továbbiakat is.

„A több ezernyi, Bartók által gyűjtött népi dallam közt (azon belül 3000 szlovák) húsz alatti a Rákoskeresztúron és Rákospalotán gyűjtött népdal. E kis gyűjtés is jól rávilágít azonban arra, melyek voltak akkoriban a térség közkedvelt dalai, melyek az országosan elterjedtek, s jelzik a többségi magyar környezetben élő szlovákoknak a kétnyelvű lakosság körében nem ismeretlen, kevert magyar-szlovák nyelvhasználatát is.” - Dr Tari Lujza

Állítólag Bartók, 1915 decemberében négy rákoskeresztúri sokszoknyás népviseletes lányt ábrázoló képeslapot is küldött Freund Etelka zongoraművésznek, akinek nemzetközi karrierjét akkoriban segítette.
Nem meglepő, hogy Bartók népviseletes lányokról tudott fotót küldeni, hisz még az 1960-as és az 1970-es években sem volt szokatlan, hogy Rákoskeresztúron - amit csak 1950-ben csatoltak Budapesthez - sokan népviseletben jártak. Ezzel el is érkeztünk a népzenei gyűjtőmunka második részéhez.

„ Rendszeres népzenei gyűjtőmunka az 1950-es évek elejétől indult meg e területen. Ennek egyik hozadéka volt, hogy Manga János, – aki az itt élő szlovákok néprajzi és zenei hagyományainak feltárásában is jeleskedett –, az 1970-es években Rákospalotán ráakadt a híres dudás, furulyás, énekes Koós Józsefre, a zenésznek is kitűnő, egykori pásztorra. 1937-ben, mint borsosberényi juhásszámadó dudást vették lemezre, ám az uradalmak megszűnésével szükségtelenné vált vándorló-legeltető foglalkozása, s a háború utáni élet Rákospalotára sodorta.” - Dr Tari Lujza

tarsoly052.jpg
A Tarsoly Zenekar tagjai a Galga mentéről, Rákosmente településeiről származó, vagy itt tevékenykedő muzsikusok, tehát nem véletlen a lemezen hallható irány.  
Hosszú évek alapos munkája áll az albumon hallható muzsika mögött. Egyrészt visszatanulták a Bartók által gyűjtött, az élő hagyományból részben már kikopott, kottában és fonográffelvételeken megőrződött dallamokat. Másrészt repertoárjukat kiegészítették a környék hagyományai iránt érdeklődő lokálpatrióták (Szabó Erzsébet, Aszódi Csaba, Leskó-Dely Tercia) gyűjtéseiből származó dalokkal. Lemezükön Rákoskeresztúr, Rákospalota, Ecser és  Csömör népzenei öröksége szólal meg. "Ezek a dalok magyar és szlovák illetve a szlovák minták alapján keletkezett magyar, vagy a magyarból megtanult és szlovák jegyeket hordozzák."

Szóval csoda ez a lemez, hisz olyan kistérség muzsikáját hallhatjuk rajta, amely ma már részben Budapest külső kerületeit, részben a fővárost körbevevő  agglomerációs övezetet fedi le. 
Az szinte természetes, hogy a Tarsoly Zenekar kiválóan muzsikál a lemezen. A nyolc éve alakult többszörös nívódíjas együttes  2011-ben a Folkbeats népzenei tehetségkutatón negyedik lett és még abban az évben megjelent első lemezük, a "Szombat este" című. 2013-ban a Fölszállott a páva televíziós vetélkedőn középdöntősök voltak, dolgoztak a Magyar Állami Népi Együttessel, Bartina és a Szilas Néptánc együttessel. 

A 2017-ben kiadott Patakparton, Rákosmente népzenéje című albumon Bencze Mátyás, hegedűn.  Böröcz Balázs brácsán, Hornich Thomas bőgőn, Jobbágy Bence cimbalmon és Margetán Máté klarinéton játszik. Énekesük Török-Ábrahám Brigitta. A lemezen, vendégként Leskó-Dely Tercia énekel és citerán játszik. Azt nagyon sajnálom, se a Spotify-on, se a YouTube-on, se a Soundcloudon nem találtam meg a lemezt, pedig nem ártana megosztani minél szélesebb körben. 

Ma már a jó rockzenéért és a jó népzenéért is jórészt a belváros klubjaiba kell ellátogatni. De mikor a gödöllői HÉV-en zötykölődünk, vagy az M3-as autópálya fővárosból kivezető szakaszán gyorsítunk, illetve a Hungaroring versenyeit figyeljük, gondoljunk arra, hogy ezen a tájon nem csak második világháborús bombák kerültek elő földből, mikor a lakótelepek, az utak és a közművek épültek, hanem néhány lelkes fiatal zenésznek köszönhetően a térség múltjának olyan értékes darabjaival is gazdagodtunk, amelyek zenénkben, nyelvünkben, ételeinkben vagy akár szokásainkban nagyon is velünk élnek.

Tarsoly Zenekar: Patakparton, Rákosmente népzenéje (magánkiadás, 2017)

Ha tetszett a cikk, kövesd a blogot itt és oszd meg ismerőseiddel is. Kösz!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritmuseshang.blog.hu/api/trackback/id/tr5513993642

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Kapcsolat, hirdetés, mindenmás: apostrophe.prod@gmail.com

Címkék

cimkefelhő