Ritmus és hang

be local, think global

3 Maja 19., Katowice
WOMEX 2017

maxresdefault_3.jpg
Október 25-29 között - a 2015-ös budapesti vásár után - idén ismét Közép-Kelet Európában találkozott 90 ország közel 2600 zenei szakembere a katowicei WOMEX-en. Öt nap tömény zene és rengeteg nyitott, türelmes és jókedvű ember. Napközben a standokon folyamatosan szólt a zene, majd este hét színpadon közel 60 zenekar/előadó mutatta meg magát az öt nap során. Akik még bírták, azoknak hajnalig a dj.-k pörgették, illetve filmvetítések, workshopok, konferenciák értek egymásba. Régi és új ismerősök találkoztak, hírek, lemezek, pendrive-k, névjegyek, telefonszámok, e-mail címek, remények és ígéretek cserélődtek.

Az idén nem volt magyar fellépője a showcase programnak, de a terület több hazai képviselője jelen volt a sziléziai iparvárosban. Ott volt a hazai nép- és világzenei szintér minden fontos intézménye, több zenekari menedzser, fesztiválszervező, vagyis mindazok, akik tettek és tesznek azért, hogy a szcéna hazai előadói bekerüljenek a nemzetközi vérkeringésébe. Sokan közülük azon is munkálkodnak, hogy a világzene meghatározó vagy feljövőben lévő külföldi együtteseit, szólistáit a hazai színpadokon is láthassuk. Közülük kérdeztem néhányat benyomásaikról.

Szilágyi Áronnak, aki a Zoord együttest és a kecskeméti Leskowsky Hangszergyűjteményt képviselte, ez volt az első WOMEX-e. Ennek ellenére a világszinten is jegyzett doromb játékos, múzeumigazgató és fesztiválszervező határozott célokkal utazott Lengyelországba.
„Saját lengyel ügynökünkkel találkoztam, valamint kiadót kerestem a következő Zoord lemeznek. Új kapcsolatokat is sikerült kialakítani, valamint olyan kisebb produkciókra voltam kíváncsi, akiket Kecskeméten is be lehet majd mutatni. Szóló lemezemnek kiadót kerestem és tervezünk egy Zoord remix lemezt is, ezért world-music dj.-kel, producerekkel ismerkedtem”.
„Sok nemzetközi hangszeres, zenész trade-shown voltam már Európában és Amerikában is. Ez jóval kisebbnek tűnt azokhoz képest. Egy nagy család benyomását keltette az egész. Nagyon profi volt a helyszín, a szervezés. Mindenki roppant segítőkész, kommunikatív volt. Nem “pattantál le” senkiről. Életem első Womexén a trade-showra belépés után fél órával legalább tizenöt ismerőssel találkoztam a világ minden részéről. Nagyon kellemes meglepetés volt. Sajnáltam, hogy nem nagyon találtam közepes, vagy kisebb költségvetésű produkciókat, fesztiválokat. A kiállító fesztiválok nagy létszámú, nagy költségvetésű produkciók bemutatásában voltak érdekeltek. A showcase koncertek láttán szívesen meghallgatnám olyan zenekar véleményét, aki játszott már Womex showcas-en, hogy milyen hozadéka van a fellépésnek?
Egy dologgal volt csak gondja: „Lengyelországban vegetáriánusként nem egyszerű a táplálkozás.” Áronnak az offWOMEX programjában fellépő 47SOUL produkciója jött be.

Palesztin dub zenekar. 4 srác, minimál felállás (tapan, gitár, mini perka, mini elektro). Fiatal, közvetlen, energikus csapat, akik saját kultúrájukat naprakészen csomagolják és közvetítik. Inspiráló volt a koncert abból a szempontból, hogy milyen irányba kell a Zoorddal elmozdulni.



Kleb Attila fotós és koncertszervező, a Get Closer és a és Get Closer Agency képviseletében tette meg a közel 600 km-es utat. Cége szervezésében járt a közelmúltban Magyarországon többek között a Chick Corea Trilogy, Ron Carter, Pat Metheny, Macy Gary, Madeleine Peyroux, Richard Galliano vagy Daniel Melingo.
Attila a második WOMEX-ét elsősorban kapcsolatépítésre használta ki. A hivatalos showcase programon bemutatkozó ex-Carolina Chocolate Drops tag, Leyla McCallat és az offWOMEX-en fellépő Havana D'Primerat emelete ki a programból.

Leyla lenyűgöző, a Havana D'Primera pedig magával ragadó.

 


A kubai zenekar szintén tetszett László Sándornak, akinek az idei már a kilencedik WOMEX-e volt. Ő a Pannon Productions képviselete, valamint a Parno Grasztnak és a Bohemian Betyarsnak igyekezett új lehetőségeket találni. A zenei kínálatból a fesztivál nyitókoncertjét tartotta figyelemre méltónak, amelyen a Kapela Maliszów, a Lautari, a Vołosi és az Aukso Chamber Orchestra lépett fel. A Vołosi egyébként itt volt idén a Budapest Ritmon is, Lajkó Félixxel léptek fel. (Cikk a fesztiválról itt)


A katowicei a második világzenei vására volt Gulyás Annának, aki a HolddalaNap zenekar képviseltében osztotta meg élményeit. „Zenekarunk új albumának záró dala egy béke-imádság: magyar, lovári, angol, spanyol és arab nyelveken hangzik el e dalban a népek testvériségéről, békességről, istenszerelemről szóló szöveg, melyet Balogh Gusztival írtunk. Ehhez a tervünkhöz szőttük össze itt a nemzetközi együtt muzsikálás, s megjelenés szálait. Megrendítő, s felemelő volt, hogy e tervünk milyen visszhangot keltett: olyan összetett, sokoldalú, rajtunk bőven túlmutató áramlás indult el itt, hogy őszintén szólva sírdogáltam tőle… .
Idő hiányában kevés esti koncertet látott, de benézett a konferenciákra. „Számomra az oktatási konferencia mindig nagyon izgalmas: sok hasonló, a népzene, világzene oktatásáért ezer-féle módon küzdő muzsikussal ismerkedtem itt is, meg Budapesten is… . Most egy fantasztikus lengyel lánnyal például óriási együttműködési terveket kezdtünk el álmodni...”

Kevésbé volt lelkes és meghatott Móra Gabriella, a Fonó Budai Zeneház programszervezője, mikor az első katowicei zenei élményéről kérdeztem. „A megnyitó koncert első harmada – közel hallgathatatlan volt és nagyon kínos”. A többi koncerttel kapcsolatban már nem volt ilyen szigorú. 

A spanyol Txarango koncertjén (offWOMEX) nem lehetett mást, mint egyfolytában vigyorogni és ugrálni.

"Zeneileg nem túl bonyolult a produkció, de annyi energia van ebben a kb. tíz srácban (nem tudtam megszámolni rendesen, egyfolytában mozogtak), ami leviszi az ember fejét.  Még arra is hajlandó voltam, hogy jobbra-balra rohangáljak a kedvükért. Leyla McCalla koncertjének végére véletlenül estünk be, de már sajnálom, nagyon szép és őszinte zene volt. Rajta kívül még a finn Maija Kauhanen lírai és egészen éteri produkciója ragadott magával. Ja és a Trio WoWaKin – végre láttam egy jó lengyel zenekart!”



Melocco Anna, a Hangvető produkciós és projektvezetője is lelkesedett a Txarangoért.
„Imádtam, ahogy a Txarango bevonta az egész közönséget. Látszott rajtuk, hogy szeretik, amit csinálnak, őrületes energiával ugrálnak a színpadon, az emberek pedig nem tudnak mást csinálni, mint ugrálni velük. Leyla McCalla triója volt rám a legnagyobb hatással. A nehezen emészthető témák értő tolmácsolása, hihetetlen hang és színpadi jelenlét és hangszeres tudás.
"A Hangvető és fesztiváljai népszerűsítésre nem volt szükség, meglepően sokan ismerik a céget és a Ritmo-ról is rengetegen hallottak". 
A WOMEX-et azért is szereti, mert „ritka az olyan helyzet vagy rendezvény, ami ennyire sok emberrel együtt tud családias lenni.” Anna 2015-ben, a budapesti WOMEX-en önkéntesként dolgozott, majd a Hangvető csapat tagjaként már a Budapest Ritmo, a Budapest A Cappella fesztiválok és a Pont Fesztivál megvalósításában is részt vett. Ezért nem véletlen, hogy a WOMEX, mint esemény szervezettségét is figyelte. „Néha kicsit esetlegesnek tűnt, ugyanakkor rendkívül szórakoztatóan ügyetlen volt egyes helyzetekben. Ez érthető, hiszen Katowicének is ez volt az első WOMEX-e, ez pedig minden országnak/városnak hatalmas kihívást jelent. Ezt a kihívást pedig - az apróbb zökkenőktől  eltekintve, szuperül megugrották.”


A Fonó számára promóciós lehetőségeket és további partnereket keresett a WOMEX-en Hegedűs Anna az intézmény kommunikációs vezetője. Teljesen elalélt, „amikor valaki, aki a világ másik végéről érkezett, meglátva a névtáblámat és hogy Fonó elkezdi sorolni a Fonós lemezeket! Ha már lemezek, - bár nem újdonság - de látszik, hogy az előző évekhez képest nagyon kevesen osztogattak fizikai lemezeket, tényleg vége a fizikai hanghordozónak. Anna természetesen ott volt kommunikációval, promócióval fogalakozó panelbeszélgetéseken és azon már végképp nem csodálkozom, hogy Leyla McCalla koncertjét tartotta a legjobbnak.

Könyörgöm, ha már ennyien dicsérték, (és tényleg jó!) hozza már el valaki jövőre! 

Winkler Szilvi közismert és népszerű szereplője a színtérnek, sokat tett a Buda Folk Band menedzsereként, a zenekar elmúlt években elért sikereihez. Az együttes szeptember óta alkotói szabadságon van, Szilvi most Lajkó Félix, a Muzsikás, a Csángálló, Enyedi Ágnes és az Erdőfű ügyeit egyengette Katowicében. Kevés koncertet látott, mivel sok volt az ismerős és ehhez képest kevés volt az idő másra. Abból a kevésből a La Dame Blanche jött be neki leginkább. 



Diligens Linda a Muzsikásnak, Boban Markovićnak, a Cimbalibandnek és a Cimbalom Brothersnek keresett koncerthelyszíneket és „sikerült egy több koncertes turné megállapodását realizálni a következő évre. Amíg nincs aláírt szerződés nem akarok erről többet mondani, de azt követően szívesen.” A koncertek közül leginkább a Vołosiét szerette.



Egyenesen Mexikóból, a Romengo turnéjáról érkezett Katowicébe Rosonczy Kovács Mihály, aki a Philidor Civil Európai Sport és Zenediplomáciai Intézetet, valamint a Hungarian FolkEmbassyt képviselte. „A korábbi évekhez képest érzékelhetően növekedett a Romengo ismertsége”- kezdte beszámolóját, mint a Romengo hegedűse is, bár a  zenekart Tamás-Balha Etelka képviselte. Misi a klasszikus perzsa énekesek új generációjának képviselőjét, az iráni Alireza Ghorbanit emelte ki a programok közül. Misi ötletgazdája és fő szervezője volt az 1956-os olimpiát bojkottáló országok – Hollandia, Svájc, Spanyolország – tiszteletére tavaly szervezett Dank! Merci! Gracias! gálának. Ez a WOMEX-en is „szembejött”, a hollandok még itt is lelkesen emlegették az eseményt. Sajnálta, hogy a magyar színtér szereplői nem fognak össze, miközben évek óta minden WOMEX-en van például lengyel stand. 



A Hagyományok Háza (HH) több szempontból is abszolút új szereplő. Első WOMEX-ük, másrészt januárban alakult az intézményen belül egy kétfős nemzetközi kapcsolatok divízió (Kerényi Zsuzsanna, Szilárd Katalin), amely portfóliójába 13 zenekar tartozik. (Babra, Csángálló, Enyedi Ágnes, Hurdy Gang, Kerekes Band, Kubinyi-Szokolay Duó, Meszecsinka, Szabó Enikő és zenekara, Tarsoly, Tázló, Zagyva Banda). A portfólió képviselete mellett a fókusz a HH.-hoz hasonló profilú intézményekkel történő szorosabb együttműködésen volt. Továbbá olyan külföldi, tradicionális népzenét játszó együtteseket kerestek, akiket később a Corvin téri visszaköltözés után tervezett új sorozatba majd meg tudunk hívni. Ők is átestek a minden első WOMEX-ző alapélményén: „A legnagyobb meglepetés pedig talán az volt, hogy milyen irtó fárasztó egy ilyen váráson öt napig reggeltől késő estig topon lenni, beszélni, figyelni, megjegyezni, ki kicsoda, kivel mit beszélt az ember.”

A HH munkatársai nagyon szorgalmasan jártak különböző konferenciákra, panelbeszélgetésekre. Számukra a konferencia előadások egyik legizgalmasabb mozzanata az a panelbeszélgetés volt amelyik túllépett az unalmas és zsákutcás „mi is az a világzene” kérdésen, inkább a „miért jó nekünk” megközelítésre tette hangsúlyt: „(…) ázsiai és európai résztvevőkkel azt járta körül, hogy a világzene, mint kategória mennyire helytálló fogalom és milyen vonatkozásokban lehet releváns az ázsiai (és globális) piacon. Érdekes volt látni a széleskörű egyetértést, amely a fogalmat inkább hasznosnak és kényelmesnek tekinti, mint helyesnek, és semmiképpen nem zenei műfajnak. Valamint megismerni azt, hogy sokan a világzenében, a lokális kultúrákban gyökerező zenék fenntarthatóságának és nemzetközi piacokon való megjelenésének eszközét látják. Amely ajtókat nyit meg és a hagyományos zenéket játszó művészek ’cry for acceptance’ igényét elégíti ki.” A HH-s lányokra az „afrofuturista” Gato Preto duó produkciója gyakorolta a legnagyobb hatást. 

A legérdekesebb koncertélmény pont ez a duó volt. Hihetetlen erős vizuális elemekkel dolgoztak, amik nagyon profin kiegészítették és felerősítették az audio élményt (szándékosan nem zenei élményt mondtam).



Európában kevés olyan világzenei fesztivál van, amit Marina Pommier nem ismerne és ahol őt nem ismernék. Kérdésemre, hogy "hányadik WOMEX-ed az idei?" zavarba is jött: „Szerintem már 14-ik. Vagy 15-ik?!”
Katowicébe a Sziget és a Vidor Fesztivál egyik szervezőjeként utazott, ahol egyrészt új zenekarokra volt kíváncsi, másrészt több fesztivállal keresett együttműködési lehetőségeket.

Super Parquet (Franciaország) igazi ötvözete a hagyományos és a mai zenének



Marina figyelmét ezek a produkciók ragadták meg: „a Betsayda Machado + Parranda El Clavo (Venezuela) ami nagyon hagyományos és nagyon erős volt, az Alireza Ghorbani (Iran) transzcendens, a Super Parquet (Franciaország) igazi ötvözete a hagyományos és a mai zenének, és természetesen Vołosi a megnyitó koncerten!”
A WOMEX sok más mellett arra is jó, hogy az ember régen látott ismerősökkel, kollégákkal akadjon össze. Marina itt találkozott Szép Fruzsinával és Náray Mártonnal, akikkel többek között a Szigeten dolgozott együtt. Fruzsina azóta a Lollapalooza Fesztiválon dolgozik, Náray Márton (Sziget, Magyar Zenei Export Iroda, Akvárium, Zene Ünnepe, Hangfoglalás) pedig jelenleg a prágai székhelyű Czech Music Office igazgatója és a cseh WOMEX delegáció kulcsembere volt.


Biljarszki Emil is Márton segítségével tudott kapcsolatokat kiépíteni a cseh színtér szereplőivel. Emil a Babel Arts Budapest kulturális platform (Narrátor Records, Babel Sound Fesztivál) és zenekara, a Meszecsinka képviselőjeként dolgozott a WOMEX-en. Elsődleges célja, hogy hosszú távú, kölcsönös előnyökön és egymás segítésén alapuló kapcsolatokat építsen ki, mert mint mondja, „manapság mindenki eladni akar, venni egyre kevesebben, sok nagy vevő itt sincsen a WOMEX-en. Ezért nincs más út, ki kell találni valami olyan piaci modellt, ami mentén mindenki jól jár.” 
Winkler Szilvihez és Diligens Lindához hasonlóan Emil is kiemelte Daryana Antipova előadását az orosz világzenei piacról, ahol rengeteg érdekes előadó mozog, másrészt piaca lehet a hazai művészeknek is. „Daria valódi lehetőségekről beszélt.” - mondja Emil. „Mindezt már tapasztalatokkal is alá tudom támasztani, hisz most (a cikk írásának idején) jöttünk meg  egy oroszországi fellépésről. Ezt Daria szervezte, akivel röviddel a WOMEX előtt Bulgáriában ismerkedtem, és  úgy tűnik, hogy egy komolyabb orosz turné is körvonalazódik a Meszecsinka számára." Tehát nem csak prezentációban és konferencia beszélgetésben jó az orosz zenész, producer. Emil néhány év kihagyással 1999 óta jár WOMEX-re. "A kétezres évek elején rengeteg olyan eredeti előadót láttam, akik alapvetően befolyásolták zenei látásmódomat, de ma már egyre kevesebbet. Egyre több a „tipikus világzenei produkció”, egyre kevesebb az eredeti hang, ezt akár tendenciának is nevezhetném több évtizedes tapasztalat birtokában." Szerinte a katowicei felhozatalból magasan kiemelkedik egyéni produkciójával az ukrajnai Dakh Daughters.



Lőkös Csaba számára is a legmeggyőzőbb a Dakh Daughters volt a 33-as showcase mezőnyből. A korábbi évekből Baaba Maalt, Kílát, a Fanafara Ciocarlia-t, a La Bottine Souriante, a Kroke-t, a Värttinat és az Oi-Va-Voi-t említi. „Az 1995-ös brüsszeli WOMEX-et (ami a 2. volt) leszámítva, az összesen ott voltam. Tagja voltam annak a kb. 20 fős fesztiválszervező csapatnak, akik megalapították a WOMEX-et 1992-93-ban a B.I.D.-en (Berlin Independent Days).”- kezdi beszámolóját. Képviselte a Baba Yagát, az Ando Dromot, a Muzsikást & Sebestyén Mártát, a Parno Grasztot, az Ökrös együttes és a Babos Project Romani az ő segítségével jutott ki a 1994-es berlini, illetve az 1997-es marseille-i showcase-ekre.
Világzenei programszerkesztője a Szigetnek és a MÜPA-nak. A WOMEX-ken ötletek gyűjt, tárgyal, koncertekre jár. „Nagyon gyengén oldották meg a showcase-ek idején a büféket Katowicében…”
A zenei felhozatal kapcsán megjegyezte: „Jobban tetszett, az a metódus, amit még az 1998-as stockholmi WOMEX-en is működött - amiben én is hiszek - ,hogy elég egy széles látókörű, tapasztalt fesztiválszervező, aki (tanácsadók segítségével) jól össze tudja rakni a WOMEX programját. Később hozták létre a demokratikusabb "hét szamuráj" féle, most is működő zsűrizést. Nagyon sok jó és nagyon sok gyenge produkciót láttunk. Főleg az utóbbiak miatt gyakran kritizáltuk/kritizáljuk a kiválasztási rendszert.”

Ifriquiyya Electrique. Mert végre rájöttem, hogy az ördögöt nem elűzni kell a testből, hanem kedveskedni neki, hogy befogadjon.

Marton László a Sziget Fesztivál képviseletében regisztrálta magát az idén is. Ez már a 22. WOMEX-e és azzal a nem meglepő céllal ment ki, hogy a Sziget világzenei programjába zenekarokat fedezzen fel és kössön le. Fix, hogy Lőkös Csaba társaságában látogatta a showcase koncerteket, mert lakonikusan ő is csak ennyit mondott: „Nem volt büfé az Arénában”.
Nagy vinyl gyűjtő (Bakelitszomj), talált is egy kiváló boltot, ahol évre, műfajra rendezve minden kapható volt.
Cím: 3 Maja 19., Katowice.
„Távolodó” az idei kedvencével az Ifriquiyya Electrique-kel tette teljessé az „Best of Womex’17” playlistet.
"Ifriquiyya Electrique. Mert végre rájöttem, hogy az ördögöt nem elűzni kell a testből, hanem kedveskedni neki, hogy befogadjon."

Ha tetszett a cikk, kövesd a blogot itt és oszd meg ismerőseiddel is. Kösz! 

Kapcsolódó: Megjelent a Halmos Béla Program új pályázati kiírása, ahol, többek közt lehet pályázni "népzenei szólisták és együttesek nemzetközi jelenlétének erősítése érdekében külföldi koncertmeghívások, turnék megvalósulásának támogatására" is.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritmuseshang.blog.hu/api/trackback/id/tr113207147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Naptár

június 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Kapcsolat, hirdetés, mindenmás: apostrophe.prod@gmail.com

Címkék

cimkefelhő