Ritmus és hang

be local, think global

Ez egy hatalmas zenei televény, amiből mindig lehet meríteni

img_5819.JPG

Szeptemberben lesz húsz esztendeje annak, hogy néhány lelkes népzenész, néprajzos, fotós, filmes a Fonóban nekilátott az Utolsó Óra Programnak. A századforduló legnagyobb szabású kárpát-medencei népzenei gyűjtése Kelemen László ötlete volt. A program során több ezer órányi hanganyagot rögzítettek, amelyből válogatva Új Pátria címmel, 68 lemezből álló CD sorozat is megjelent. A program egykori vezetője, a Hagyományok Háza főigazgatója, Kelemen László beszélt a munkáról

Idén lesz 20 éves az Utolsó Óra gyűjtés. Mennyi anyagot sikerült felgyűjteni?

1250 órányi hangfájl jött össze. Nem tudom pontosan mennyi Hi8-as videó lett rögzítve a gyűjtés alatt. A filmezés mindig attól függött, hogy tudtunk-e pénzt szánni a kazettákra, vagy éppen szegényház volt. A csoportok egy részénél született egy órás Duna TV-s összefoglaló felvétel, amit Sztanó Hédi, Könczei Árpi forgatott. Minden esetben mi mondtuk meg, hogy mit vegyenek fel. Ezek is megvannak valahol.

Milyen periódusokban folyt a gyűjtés?

Amikor ezzel az ötlettel elkezdtem házalni, akkor előttem még csak az erdélyi utolsó óra képe lebegett. Nem csak azért volt ez fontos nekem, mert erdélyi vagyok, hanem mert Erdélyben akkor még nagy számban éltek azok az emberek, akik ezt a kultúrát anyanyelvként ismerték: előadták, beszélték ezt az anyagot. Az eredeti terv szerint 45 zenekart akartunk kihozni erre a gyűjtésre, amiből végül 48 lett. Ez két és fél éves munka volt. A szervezés úgy működött, hogy volt egy intéző, aki a területen dolgozott. Erdély viszonylatában Tötszegi András „Cucus” volt az. Elment előzetesen egy prospekcióra, az általunk ismert zenekarhoz vagy zenészhez és készített egy félórás VHSC felvételt. Ilyenkor mindig megkérdezte, hogy ismernek-e a környéken még valakit, akit érdemes még felkeresni. Így jött képbe például a csabaújfalusi zenekar, mert őket előzetesen senki nem ismerte.

Az erdélyi rész után következett a felvidéki gyűjtés.

Mikor az erdélyi rész végére értünk, láttuk, hogy itt van az infrastruktúra, a bejáratott folyamat, a munkatársak és arra gondoltuk, hogy menjünk tovább. Agócs Gergővel kiegészülve, aki ismerte a területet, indultunk. Ott 25 zenekart sikerült összehozni, de jóval nehezebb körülmények között. A Felvidék után pedig jött Délvidék, majd a központi szállásterület, „szűk” Magyarország.

Mennyivel voltak nehezebbek a körülmények?

Esetenként nem voltak komplett zenekarok, hanem össze kellett vadászni őket, hisz többségük csak alkalmilag zenélt, a régi zenekarok tagjaiból sokan meghaltak. Világosan látszott, hogy ott ennek a kultúrának romlása jóval előrehaladottabb állapotban volt ott, mint Erdélyben volt ebben az időszakban. Ez a gyűjtés egy évig tartott. Közben híre ment az Utolsó Órának, a Fonóban is elindultak a szerdai táncházak, amelyek nagyszámú érdeklődőt vonzottak. Ekkor már könnyebb volt a forrásokhoz jutni. Kezdetben a Lukács Józsi, a Fonó tulajdonosa finanszírozta. Tehát széles körben felfigyeltek erre az értékmentő munkára.

Milyen forrásokból jöttek támogatások?

Összesen kb. 50 millió forintba került az Utolsó Óra program. Ez csak a gyűjtésre vonatkozik a lemezkiadás nélkül. Jellemzően állami források voltak. A program fennállása alatt az összes kulturális miniszter, Magyar Bálinttól, Rockenbauer Zoltánig terjedően támogatta a saját keretéből a programot, valamint nyakra-főre pályáztunk minden elérhető pályázati lehetőségre. A legnagyobb magántámogatóként a ’77 Elektronika állt mellénk, mint magántámogatók, valamint számos magánember is segített. Segítséget nyújtott a Soros Alapítvány is és később a lemezkiadásra a Norvég Alaptól kaptunk támogatást.

A tervezésben hol helyezkedett el a lemezkiadás?

Eleve cél volt, mint a Pátria felvételeknél a ’30-as években, hogy a legsikerültebb felvételeket kiadjuk lemezen. A gyűjtés folyamatából is adódott ez. Ez úgy nézett ki, hogy a munka hétfőtől péntekig tartott. Hétfőn a reggelinél elmondtam a zenészeknek, hogy miért vannak ők itt, miért fontos ez. Az volt a célom, hogy magam mellé állítsam őket, megértetni velük, hogy itt megteremtjük a lehetőséget arra, hogy saját zenei arcképüket örök időkre rögzítsék. Ha ez sikerült, akkor az együttműködésük biztosítva volt. Hétfőn elkezdtük a szabad muzsikálást, hogy gyakoroljanak be, egyrészt azért mert öregek voltak, másrészt nem muzsikáltak egyesek évek óta. Napról napra közelebb kerültünk ahhoz, hogy nagyjából feltérképezzük azt az anyagot, amit ismernek. Az utolsó két napon igyekeztünk hasznos anyagokat gyártani. Ez azt jelentette, hogy arra figyelemmel, hogy ebből esetleg lemezkiadás is lehet, összeállítottunk meneteket, kiválogattunk olyan dallamokat, amelyek érdekesek voltak és játszattunk összeállításokat. Ezeket a jegyzőkönyvben jelöltük is, hogy később megkönnyítsük a lemez szerkesztését.

Hány óra anyagából állt össze a lemezanyag?

Ez teljesen változó volt. Voltak olyan zenekarok, akik rengeteget tudtak és szinte az egész anyag értékes volt, voltak olyanok is, ahol kevesebb anyagból kellett összeállítani.

A zenészek hogyan álltak hozzá a gyűjtéshez? Mekkora jelentőséget tulajdonítottak ennek a munkának?

Kivétel nélkül megértették és hálásak voltak a lehetőségért. Idős emberekről volt szó, így fontosnak tartották, hogy maradjon utánuk valami. A gyűjtés nem csak a visszaemlékezés folyamatát tudta beindítani, hanem arra is sarkalta őket, hogy a lehető legmagasabb színvonalon mutassák be a tudásukat. Én láttam, hogy a Laka Kicsi Aladár, Kolozsról úgy muzsikált, hogy az ötödik napon sebesek voltak az ujjai. A zenészek ujjbegyein bőrkeményedések alakulnak ki, de mivel ő régen muzsikált nem voltak bőrkeményedései, de annyira meg akart felelni, hogy nem törődött ezzel. 

Mennyire talált a szakma erre a gyűjtésre?

Lettek kedvencek. Vannak olyan zenék és ehhez kapcsolódó táncok, amelyek azóta kerültek be a táncházas körforgásba. Ilyenek például a budatelkiek. Az imént említett Kicsi Aladár játéka is sokakat elvarázsolt.
A szilágysági zenék bevezetését is ehhez kötöm, hisz például a Fondor zenekar részben az Utolsó Óra anyag kapcsán egy nagyon jó szilágysági lemezt készített. Valamilyen formában a gyergyói zenészek és a táncok elterjedése is ehhez kapcsolódik, hisz ekkor jöttek először Gyergyóból zenészek és táncosok. Az elmúlt két évben több produkció is a gyergyói anyaghoz köthető. Berecz Andris volt az első, aki erre az anyagra építette programját, majd Dsupin Paliék, valamint Enyedi Ági műsora is Gyergyóról szól. A gyergyódamukiak - gyergyói románok - zenéjét a Muzsikás is játssza rendszeresen a koncertjeiken. Ez is ennek a gyűjtésnek köszönhető.

Mennyire talált rá a közönség?

A nagyközönségnek ez felfoghatatlanul sok, ezért nagyon fontosak a zenekarok, akik ebből merítenek és egy-egy tájegységet vagy egy-egy általuk megkedvelt zenét állítanak műsoruk fókuszába és a koncertjeiken sikerre viszik. Az Utolsó Órának ez az egyik jelentősége, hogy ez egy hatalmas kulturális és zenei televény, amiből mindig lehet meríteni.

A lemezek hogy fogytak?

Erről nincsenek pontos adataim. Az első 18 lemez elég hamar elfogyott. Majd kiadtunk még egy 50 lemezes sorozatot a Norvég Alap támogatásával. A pályázatban vállaltak szerint ezt a sorozatot ingyenesen elküldtük Európa nagy könyvtáraiba, a Kárpát-medence szervezeteihez, helyenként Ausztráliába, Japánba és az Egyesült Államokba is. Nemcsak könyvtárakba jutott el, hanem nagy gyűjteményekbe pl. a Smithsonian Intézetbe is.
500-600 db.CD sorozatot küldtünk szét, a többi nagyrészt a lemezpiacon elkelt.

A rögzítés milyen technikával készült?

Ezt az anyagot eleve digitálisan rögzítettük, rögtön merevlemezre, wav fájlokban. Mellette párhuzamosan Dat magnóra is dolgoztunk, hogy ha adatvesztés történne, akkor is vissza lehessen nyúlni valamihez.

A 68 lemez digitális elérhetősége hol tart?

Ezt a munkát a Fonó végzi. Úgy tudom, a Spotifyon teszik majd elérhetővé. 

És a gyűjtött anyag?

A Hagyományok Házában, a Fonóban és a Zenetudományi Intézetben is megtalálható egy-egy teljes digitális változat. A lemezkiadási jogok a Fonónál vannak.  A gyűjtött anyag nagy részét már katalogizáltuk. Az elmúlt tíz évben egy nagy adatbázist építünk közösen a Néprajzi Múzeummal és a Zenetudományi Intézettel. Az angol mellett a régió nyelvein is hozzáférhetővé tesszük, továbbá mobil telefonos applikációt is tervezünk.

Hányan élnek az adatközlők közül?

Kevesen, de a 20 éves évforduló kapcsán szeretném, ha végigjárnánk őket. Ősztől szándékomban áll, hogy elhozzuk a még a köztünk lévő zenészeket, mert az a tapasztalatom, hogy a személyes találkozás revival mozgalommal megerősíti őket és a mozgalmat is. Érezhetik, hogy egy fontos tudás birtokában vannak és nincsenek elfelejtve. 

Van még kiadásra váró anyag?

Van bőven. Hogy mást ne említsek, itt van kiadatlanul pl. Erdőszombattelke, ami a Csík Zenekarral lett közkedvelt.

 

 


Mivel készültök még a 20 éves évfordulóra?

Egyelőre mesterkurzusokat tartunk a Rácskertben. Minden hónapban jön egy-egy zenész vagy zenekar. Az érdeklődőknek ingyen tartanak egy délutáni vagy kora esti mesterkurzust. Legutóbb az a Czilika Gyuszi volt itt, aki részt vett anno a gyűjtésben a kalotaszegi zenészekkel. Azért is hoztuk el, mert ezáltal egy kicsit ráirányul a figyelem és lehet tudni, hogy Ő még él.

A fiatal zenészek között mennyire ismert a gyűjtés?

A gyűjtést és a lemezsorozatot válasszuk ketté, mert sokan nem is tudják, hogy az Új Pátria sorozat mögött az Utolsó Óra gyűjtés áll. Az a tapasztalatom, hogy mind kevésbé ismert a gyűjtés, amit én nehezményezek is. A 20 éves emlékezést azért is fontosnak tartom, mert ez anyag megérdemelné, hogy kutakodjanak benne, felfedezzék újra és újra. Tehát nem arról fog szólni ez az egész, hogy mi, akik megcsináltuk ezt a gyűjtést milyen klassz srácok voltunk. A klassz emberek azok lesznek, akik ezt a holt anyagot megelevenítik. Az Új Pátriát már inkább ismerik, mert visszahallom helyenként, hogy játsszák a zenészek szinte ugyanazt az összeállítást, amit mi felgyűjtöttünk és szerkesztettünk lemezre. Ennek rendkívül módon örülök, hadd csinálják, így van jól. 

 

in English →

 

 

nka_csak_logo_cmyk_1.jpg

 




A cikk megjelenését az NKA Halmos Béla Program Ideiglenes Kollégium támogatta.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritmuseshang.blog.hu/api/trackback/id/tr1212479659

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Kapcsolat, hirdetés, mindenmás: apostrophe.prod@gmail.com

Címkék

cimkefelhő