Ritmus és hang

be local, think global

Mindenképpen változtatni kell az alapálláson.
A világzenéről, a számikról, találkozásokról és a hagyomány erejéről beszélgetünk Liber Endrével az interjú második részében.

Cégetek, a Hangvető volt a szervezője a 2011-es koppenhágai WOMEX nyitókoncertjének, a Hungarian Heartbeats-nek, ahol az akkori hazai folk-és világzenei élvonal több szereplője is fellépett. Ezt követte a tavalyi budapesti WOMEX megrendezése, majd az idén a Budapest Ritmo Fesztivált szervezitek.  Mi a cél?

Próbálunk egy űrt betölteni. Úgy gondoljuk, hogy ennek a világzenének nevezett mozgalomnak - ami annyiban nagyon hasonlít a táncház mozgalomhoz, hogy ennek a létrejöttét is egy maroknyi ember kezdeményezte, majd hasonló módon vált egyre terebélyesebbé - helye van a kultúrában. A világzene mára komoly nemzetközi mozgalommá bővült, mely azért leginkább a nyugat európai országban volt népszerű, egészen mostanáig.
Az más kérdés, hogy mindig is érdekelte a nemzetközi szakmát, hogy hogy mi történik a magyar népzene környékén. Az első Womexen is volt magyar zenekar, az Ökrös együttes.

Simon Broughton, a Songlines főszerkesztője már a kezdetektől ott volt a magyarok körül, odafigyelt a magyar zenére, Magyarországra, járt gyűjtőúton Erdélyben. Azóta is, amit csak tud, megnéz, meghallgat. Többek közt számára is újdonságot jelenthet, hogy ilyen komoly mozgolódás következett be a világzenében Magyarországon. Ez jó irányt jelent. Sokan segítenek nekünk, hogy Magyarországon a világzene ismertté váljon, legyen hallgatósága, kialakulhasson egy erre fogékony réteg. Ehhez a munkához fontosak számunkra az elmúlt évtizedekben felhalmozott külföldi tapasztalatok, tudásbázis. A nyolcvanas évekbeli kezdetekhez képest ugyanis rengeteg minden történt a világzene körül.
Szaklapok, tanulmányok, később kötetek, tankönyvek, egyetemi kurzusok születtek, jobbnál-jobb fesztiválok vannak világszerte, több száz lemez lát napvilágot évente  világzenei címke alatt. Mi ehhez nyúlhatunk, amikor igyekszünk a potenciális közönségünket ellátni információkkal.

womex_1.jpg

 

















A Budapest Ritmo Fesztivál a találkozás tematika köré szerveződik, ami a jelenleg éppen bezárkózó világban kifejezetten üdítő üzenet. Mit jelent itt a találkozás?


A találkozás nem egy légből kapott üzenet, nem arról szól, hogy egymás mellé kényszerítünk két zenészt és abból vagy lesz valami, vagy nem. Ezek a kísérletek legtöbbször a kölcsönös szimpátia és érdeklődés alapján alakulnak ki. Példának okáért Tarek Abdallah, az egyiptomi úd játékos látta a Cimbalomduót a budapesti WOMEXEN és jelezte, hogy szívesen játszana velük. Balogh Kálmánt pedig mindig is érdekelte minden távoli zenei kultúra, főleg amelyikben a cimbalom bármelyik őse is jelen van, Lukács Miklós pedig híres különleges improvizációs készségéről és zenei érzékenységéről.

Egyébként említhetném, a Pandzarisz Dina - Szalóki Ági - Lakatos Móni együttműködést is. Dina a szefárd –zsidó repertoárt képviseli idehaza, a Mónika oláh cigány énekesként nemzetközi hírű, Szalóki Ágiról tudjuk, hogy mennyire sokoldalú, bár nagyon fiatalon alapvetően magyar népdalokat énekelt, melyben az első pillanattól kezdve a legjobbak közé tartozott. Ők is keresték már egymás társaságát, így kézenfekvő volt, hogy ez a fesztivál jó alkalom a közös produkció premierjére.

Both Miklós az elmúlt két évben Ukrajnát járta és a helyi hagyományokat gyűjtötte. Ebből összeállt egy produkció és most elhozza ennek a különleges és ismeretlen világnak a zenéjét és helybéli nótafáit a fesztiválra. Ezek a magyar példák, de számtalan külföldi produkció lesz látható, amely szintén különböző zenei kultúrák találkozásából jött létre. 

A találkozásokkal kapcsolatban van egy személyes történetem is. Az egyik számi zenésszel Vassvikkal tavaly találkoztam a budapesti Womexen a Hangvető standjánál. Elővett egy csomó hangszert és ott helyben egy kis koncertet rögtönzött nekem. Most ő is itt lesz a Ritmon, pedig egy évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy valaha is Magyarországra jön. Ráadásul ő az idei Womexen is szerepel majd. Budapesten együtt játszik majd vele három magyar roma zenész Balogh Guszti, a Balogh Tibi és ifj. Csurkulya Józsi. Tehát megint csak olyan zenészek találkoznak, akik érdeklődőek és kíváncsiak egymásra. Másrészt sok történeti, szociológiai párhuzam van a számik és a romák között. A világzene nem csak, mint zene érdekes, hanem annak a kulturális háttere legalább olyan fontos.

Ezúttal is lesz showcase program?

Igen. Lesz egy magyar showcase és a régiós showcase. A régiós showcase esetében partnereinket kértük meg, hogy nevezzenek zenekarokat. Végül az osztrák Ramsch&Rosen, a lengyel Kapela Maliszów, a szerb Istanbul Night és a horvát Klapa Reful mutatkozik majd be.

A magyar showcase-re több tucat pályázat jött be. Kétszintű szűrés volt, először mi néztük át a pályázati anyagokat, majd az általunk kiválasztottakat kiküldtük egy nemzetközi zsűrinek.
A mi szempontunk nagyon egyszerű volt. A zenei színvonal és a pályázat színvonala mellett, fontos volt, hogy a zenekar is akarja a nemzetközi karriert. Egyébként sok jelentkező azért hullott ki, mert nem népzenei alapú zenével pályázott, hanem pl. dzsesszel, énekelt versekkel stb.  Az első szűrés eredményeként egy tucatnyi pályázó maradt, akik közül a nemzetközi zsűri választotta ki végül a négy hazai fellépőt, a Babrát, a Zűrös Bandát, a Karaván Familiát és a Góbét.  A külföldi zsűri azokat kereste, akik a nemzetközileg is érdekesek lehetnek és a produkció a régióra jellemző jellegzetességet hordozzon. Továbbá, hogy lejöjjön a pályázatából, hogy tudja, hogy mit akar, amit játszik, azt miért játssza, komoly zenei teljesítmény legyen mögötte és szórakoztatni is képes legyen a közönséget. Elsősorban azok a produkciók a keresettek, amelyek működhetnek a fesztiválok nagyszínpadain is.
bpritmo_black_rgb.jpg


 

 

 

 

 

 

 

A szcéna hazai történetében Ti vagytok talán az elsők, akik csak a folkra és a világzenére fókuszálva - az előzőekben felsorolt eseményeken keresztül - évek óta tudatosan és immár nemzetközi szinten is jegyzett színvonalon próbáljátok közelíteni a hazai előadókat a világpiachoz. Milyen eredmények látszanak?

A 2011-es koppenhágai WOMEX opening koncertjének nagy sikere volt. Ugyanakkor ott olyan formációk léptek fel külön-külön, akik közül volt olyan, aki ugyan szívesen eljött, de nem volt ezzel semmi további célja. A hatvanperces időkorlát miatt ráadásul nem tudott mindenki a saját zenekarával fellépni, így nem volt lehetősége megmutatni, hogy milyen is a saját produkciója.
Pl. a Söndörgő azonban teljes létszámban ott tudott lenni, a koncert részük így nagyot ütött, biztos, hogy ez a fellépés is hozzátett valamit ahhoz, hogy évek óta a világzene nemzetközi elitjében szerepelnek.

A budapesti Womex egy éve volt, tehát még nem telt el annyi idő, hogy meg lehessen ítélni, mennyire volt sikeres a magyar fellépők számára. Az látszik, hogy a Buda Folk Band esélyes arra, hogy sikeres, nemzetközileg jegyzett zenekarrá váljon.
A Romengo is teljes létszámban lehetett jelen a tavalyi, budapesti Womex nyitógáláján, ahol zajos sikerrel szerepeltek, azóta is szinte állandóan utaznak. Bár az ő esetükben ez csak hozzátett az amúgy is szépen alakuló nemzetközi reputációjukhoz. Másrészt a world music charts-on, tehát az európai rádiósok által játszott felvételek rangsorában is megjelentek végre a magyar előadók és előkelő helyezésekkel. Ez is egy fontos lépés, hisz látják a nevüket, beszélnek róluk, és velük a magyar zenéről is egyben. Kíváncsian várjuk, hogy a fiatalokkal mi lesz, mint pl. a nagyon tehetséges tagokból verbuválódott Babrával, vagy épp a „nagy öregekkel” pl., a Karaván Familiával, amelynél ma már két generáció zenél együtt a színpadon.

A budapesti WOMEX-en feltűnt számomra, hogy a magyar folk-és a világzenészek - ahhoz képest, hogy mennyien mozognak ezen a területen - elenyésző számban látogatták a koncerteket, pedig itt tényleg körül lehetett volna nézni, hogy hol tart a műfaj és miként, milyen színvonalon működik a világban. Mi lehet az oka az érdektelenségének? Ide kapcsolódik, hogy a világzene valahogy nem találta meg a helyét idehaza, lenézik, komolytalannak tartják. Hol a helye a műfajnak és milyen értékeket képvisel?

Lehetne azt mondani, hogy nem értek rá, mert fellépésük volt, vagy nem volt jegy, de azt tény, hogy van egyfajta értetlenség a világzene körül.
A népzenetudomány gyökerei többek közt Magyarországról erednek, Bartók Béla nevét az egész világon ismerik. A táncház pedig magyar találmány. Tehát olyan erős tudásbázis van a népzenénkről, amihez képest úgy tűnhet, hogy pl. egy Londonban székelő bhangra zenekar muzsikája – ahol a zenészek már elszakadtak eredeti hazájuktól és hagyományaikkal alkalmazkodtak a XX.sz.-i angol kulturális közeghez – szimpla keleties könnyűzene.

Ez azért van, mert a mi hazai viszonyítási pontunk az autentikus gyűjtött anyag. Olyan kiemelkedő tudású zenészektől és énekesektől állnak rendelkezésre jobbnál-jobb gyűjtések, akik a maguk nemében felülmúlhatatlanok. A zenéjükből persze születhetnek feldolgozások, el lehet rugaszkodni az eredetitől, de azt túlszárnyalni nem lehet. A rendelkezésre álló gyűjtött kincs tekintetében nagyon el vannak kényeztetve a magyar népzenészek.
Mindenképpen változtatni kell az alapálláson, vagy legalábbis érdemes, hisz azt látni kell, hogy ilyen mennyiségű és minőségű autentikus anyag megléte szinte egyedülálló a világon. Egyébként a Womex is nagyon vigyázz arra, hogy mindig legyen olyan produkció, ami a hagyomány egy korábbi állapotának csúcsteljesítményeit képviseli, persze ahol létezik még ilyen. Most, hogy pl. Erdélyben a hagyományos életforma változásával szintén eltűnőben mindez, hirtelen a tudatára ébredünk annak, hogy milyen kincsek birtokosai vagyunk. Ha van szép, fényes gyémántunk, akkor a smaragdért már nem hajolunk le.

Értékek azonban máshol is vannak. Térjünk vissza egy mondatra a bhangrához. Ha elkezdünk mögé nézni a mai változatoknak, akkor eljutunk az eredeti formákhoz, funkciókhoz, ugyanakkor megértjük a változás okait is. A bhangra valamikor aratási zene volt, később bővült a szerepe és pl. esküvőkön is játszották, ma pedig elsősorban szórakoztató zene direkt funkció nélkül. Ha nyitott vagy és érdeklődő, akkor egy mai bhangra koncert kapcsán el fogsz jutni a műfaj forrásaihoz, régi gyűjtött felvételekhez, megérted a változások kulturális, történelmi körülményeit, okait.

img_4885.JPG



 

 

 

 

 

 

 

A world music gyűjtőfogalom, a hagyományos és a népzenéken alapul zenei megnyilvánulásokat értjük alatta. Nemcsak a népzenéről beszélünk, hisz pl. az indiai klasszikus zene vagy oszmán udvari zene nem nevezhető folklórnak, ugyanakkor ízig-vérig hagyományos zenék ezek, melyek az idők folyamán, számtalan helyen kerültek kölcsönhatásba a népzenével is. Tehát a hagyományos zenék jelenléte jellemzi a világzenét is, de, hogy milyen formában és milyen mélységben és milyen minőségben az már abszolút változatos. Ugyanolyan heterogén a közönsége, mintahogyan sokfélék azok is, akik játsszák. A világzene tehát a hagyományos zenékből gyökerező műfajok összessége, amire az erre fogékony közönség kíváncsi.

Még egy gondolat erejéig visszakanyarodnék a fiatalok érdektelenségéhez. A táncház mozgalom idősebb generációjához tartozó, véleményformáló zenészek ítélete indirekt módon egy csomó fiatalt befolyásolhat. Ezzel kapcsolatban vannak jó és rossz tapasztalataim egyaránt.

Az ún. könnyű zenészek – tisztelet a kivételnek - viszont tényleg nem ismerik a világzenét. A Womexen láttuk, hogy a könnyűzenei műfajok különböző képviselői, sokszor teljesen odavoltak azért, amit hallottak, mert számukra rengeteg ismeretlen zenével találkoztak, ami számukra nagyon érdekes, egzotikus volt. Jó volt hallani, hogy sokuk szerint nagyon fiatalos és menő volt a budapesti WOMEX, amely az Artisjusnál egyébként tavaly a legjobb könnyűzenei rendezvény díját vitte el. Ez persze nagyban köszönhető volt a fantasztikus helyszíneknek is, mely a Müpa, a Bálna és az A38 volt. Egyébként a Müpa stábbal nagyon jó együtt dolgozni, ennek is köszönhető, hogy a Budapest Ritmo Fesztivált is velük vállvetve hozzuk létre.
Hab a tortán, hogy Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretein belül kerülhet sor minderre. Egyébként mindez nem menne a tényleg fantasztikus hangvetős csapat tagjai nélkül, akik, amellett, hogy vérprofik, mind nagyon helyes emberek is. Így nagyon jó hangulatban vehetjük a legnehezebb akadályokat is.

Az interjú első részét itt, a befejezőt itt találod.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ritmuseshang.blog.hu/api/trackback/id/tr9611768715

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Naptár

június 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Kapcsolat, hirdetés, mindenmás: apostrophe.prod@gmail.com

Címkék

cimkefelhő