Ritmus és hang

be local, think global

Valójában nem erre a pályára készültem - Éri Marci a 10 éves Buda Folk Band egyik alapítója.
10 kérdés, 10 dal

img_5776.JPG 
Megalakulásának 10. jubileumához érkezett a Buda Folk Band. A kezdeteknél egyikük sem gondolta, hogy tíz év lesz ebből, de azt sem, hogy az ezredfordulót követő évek egyik legsikeresebb együttesévé válnak. Éri Marcival a zenekar egyik alapítójával beszélgettünk, aki kiválasztott tíz dalt a repertoárból és kommentálta is őket.  

Mire volt elég ez a 10 év?

A kezdeteknél mi sem gondoltuk, hogy az elmúlt 10 évet így együtt fogjuk majd eltölteni. Már az alakulás is hirtelen történt. A lengyelországi Szczecinbe, egy utcazene fesztiválra kaptunk felkérést, Sündi egyik lengyel zenészbarátján keresztül, és gyakorlatilag ezért a koncertért rántottuk össze a zenekart. Olyan zenészeket kerestünk, akik hozzánk hasonló lelkesedéssel tudnak beszállni mindenfajta őrületbe, és nem csak szigorúan népzenében gondolkoznak, hanem lehet velük akár feldolgozásokat is játszani. Bár konkrét számok még nem, csak vízióink voltak. Azt gondolom, hogy sikerült ezt az elképzelést megvalósítani a tíz év alatt.

A zenekar legelső számai közé tartozik. Egyikőnk elaludt és elkésett a stúdióból, és ameddig vártuk, hogy megérkezzen, hogy ne teljen tartalmatlanul az idő, neki álltunk hárman felvenni valamit és ez a szám kerekedett ki belőle. Persze volt elképzelésünk előtte is, hogy miként fogjuk majd egyszer eljátszani, de így hogy éles helyzetbe kerültünk, kénytelenek voltunk formát adni neki.

Melyek voltak ezek a víziók?

Abból indultunk ki, hogy ha apáink sokáig képesek voltak együtt játszani és el tudtak vonatkoztatni a népzenétől, és készítettek népzenei feldolgozásokat, akkor ezt valahogy a magunk módján mi is meg tudjuk valósítani. Ezt a hagyományt, a zene szeretetét, a népzenét - amit minél mélyebben szerettünk volna megismerni - hoztuk otthonról. Számos gyűjtőúton vettünk részt Erdélyben, ahol az ottani zenészektől első kézből igyekeztünk ellesni a zenélés fortélyait. Tagadhatatlan, hogy városi srácokként más zenei hatások is értek minket. Szerettem Dresch Misi zenéjét, hallgattam Lajkó Félixet, Alex Balanescut, mellette Rolling Stonest és Dj. Palotait és még rengeteg más külföldi és magyar zenekart, előadót.

Szívesen emlékszem vissza azokra az időkre, amikor Kiss Krisztián is tagja volt a zenekarnak. Rendszeresen nálunk, Budán a hegyen voltak a próbák. Ez a szám azt az önfeledt vidámságot idézi fel bennem, amilyen hangulatban ezek a budai szeánszok teltek. Szerintem remekül sikerült vegyíteni egymással a kurucz életérzést és a csávási mahala pörgős-dinamikus ritmusát.

Annak ellenére, hogy anyukám folyamatosan énekelt nekem, mikor együtt sétáltunk az óvoda felé, elég sokáig botfülem volt. Mikor ötödikben egy óriási kapával állítottam haza ének-zenéből, akkor mondta édesapám, hogy eddig és ne tovább. Elővette a mandolint és a konyhában üldögélve betanított néhány egyszerű népdalt, amivel sikerült később letudnom a félévet. Kellett persze egy belső elhatározás is. Valójában nem erre a pályára készültem, hanem azt gondoltam, hogy valamilyen sporttal kapcsolatos tevékenységet fogok űzni. Atletizáltam, talajtornáztam, kosárlabdáztam, fociztam, rengeteg érmem van otthon, amiket jobbára Ákos fiam nyakába szoktam akasztani. Aztán egyszer jött a kérdés apámtól, hogy nem akarok-e megtanulni csellózni. Addig különösebben nem érdekelt ez a hangszer, de kiderült, hogy nekünk is van otthon egy a szekrényben. Megtanított egy-két alapfogást, hogyan húzzam össze a hangokat, hogy ne kacsázzon a vonó, stb. Néha benézett a szobámba, látta, hogy csinálom, így megnyugodhatott, hogy elindult valami a gyerekben. Aztán beíratott az Óbudai Népzenei Iskolába, Ifj. Csoóri Sándorhoz, Sündi édesapjához és így vált belőlem zenész.

A hagyományos népzene és a világzene határán egyensúlyoztok. Sokan ezt útkeresésnek vélik, sokan azt mondják, hogy megtaláltátok helyeteket. Melyik állítás az igaz?

Ha az ember meghallgatja a számainkat, akkor az jöhet le neki, hogy azok elég karakteresek. Azt gondolom, hogy a jó zenének mindig kell hogy legyen jelentése. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a tartalom, amit közvetít, és ami részint az előadó érzelmeiből, másfelől a szellemiségéből táplálkozik. Saját muzsikánkat magyar világi népzenének hívjuk. Erős és lendületes, mondanivalóval bíró zenék ezek. Mi magyar népzenei gyökerekkel rendelkezünk, ezért ebből táplálkozunk ezt a nyelvezetet is használjuk, sok egyéb zenei hatást beépítve. Ha ez működik, akkor tulajdonképpen mindegy, hogy minek nevezzük. A kérdés, hogy eljut-e az üzenet azokhoz az emberekhez, akik miatt az egészet csináljuk.

Ezt a számot készítettük a leghosszabb ideig. Talán egy évig is eltartott mire elnyerte végső formáját, de azt hiszem megérte türelmesen kivárni. Zeneileg az egyik kedvenc darabom. Az egyre fokozódó, hömpölygő dallam képes egészen mély érzelmeket is kiváltani az emberből.

Korábban kritikusan nyilatkoztál a média zeneközvetítő szerepéről. Most hogy látod ezt?

Szükség lenne egy olyan rádió vagy televízió csatornára ahol folyamatosan népzene és világzene szól. Erre vannak példák, mint Romániában vagy Szerbiában, de más országokban is. Ennek lenne egy erős kulturális hatása is a társadalomra nézve. Egy idő után a népzene jelenléte megszokottá válna, így az ezekhez a műfajokhoz való attitűd is változna, feloldaná az előítéleteket. Kedvenc antropológus tanárom szavaival élve, így lehetne klasszifikálni a népzenét, azaz felemelni a magas kultúra recens művészeti ágai közé. Mind a nép-, mind a világzene Magyarországon rétegműfaj azonban. Sokkal nagyobb energia eljuttatni ezeket a zenéket a közönséghez, mint pl. a mainstream popzenét. A hazai vagy a külföldi folk- vagy világzenei zenekarok is csak elvétve és marginálisan jelennek meg a médiában.

 

Már a Muzsikás együttesnek is volt Medvés című száma, amit kivételesen Hamar Dani énekelt. A szám elején a hosszú furulya miatt néha az az érzése támad az embernek mintha valami western filmbe csöppent volna. Aztán egy kis Jacksonnal fűszerezett tambura slide-dal kezdetét veszi a teljes őrület, ami végül egy katartikus kitartott hangba fullad. Csak úgy, mint az Oda ki a kertben esetében, ebben a számban is van visszatérő, ismétlődő motívum.

Édesapád árnyéka mennyire volt jelen a zenei karrieredben?

Engem nem zavart. Sőt az elején, főleg a tanulási fázisban óriási segítségemre volt. Aztán volt egy időszak, amikor úgy definiáltak, hogy az Éri Péter fia, de aztán ez is elmúlt. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy tudatosan törekedtem arra, hogy bebizonyítsam, hogy én az Éri Marci vagyok. Ezzel annak is meg kell küzdenie, aki pl. ügyvédnek, focistának vagy cipésznek készül és meg kell találnia a saját útját. Apám kellő empátiával kezelte a dolgaimat, elfogadott, értékeli a tudásomat, kollégaként kezel, ahogy olyan mesterek is, mint pl. Toni Rudi akitől brácsázni tanultam.



Maga a dallam egy kalotaszegi hajnali. Először a nélkülözhetetlen sirály hangok készültek el hozzá, amit Sündi vett fel egyik éjszaka az otthonában. Aztán Tücsi válogatott hozzá szöveget. Videoklippet is készítettünk belőle, de valamilyen oknál fogva a nyersanyag eltűnt és csak 5 év múlva került újra elő. Egyértelműen a zenekar sláger száma, koncertjeinken szinte lehetetlen kihagyni a repertoárból.

A Womex showcase és más nemzetközi fellépések mit tettek hozzá a zenekar történetéhez?

Megtanultuk, hogy más szinten működnek a dolgok, mint amihez addig hozzá voltunk szokva. Rájöttünk, hogy jobban össze kell kapnunk magunkat. Nem csak belülről kellett sokkal szervezettebbé válnunk, hanem ennek a külsőségek tekintetében is meg kellett mutatkoznia. Meg kellett tanulnunk hogyan használjuk ki a színpad, a fellépési idő adta lehetőségeket, hogyan építsünk fel egy feszes programot, aminek eleje, vége és íve van. Marketing szempontból végig kellett gondolni, hogy milyen legyen a zenekar arculata, milyen fotók készüljenek rólunk, milyen videókat töltsük fel magunkról, hogy nézzen ki a weblap és a közösségi média megjelenés. Így aztán jóval tudatosabbak és összefogottabbak lettünk. Ráadásul úgy, hogy mindezt jelentős részben magunk finanszíroztuk. Elsősorban ezt köszönheti a zenekar és ez talán fontosabb, mint hogy hány felkérés származik a Womex adta lehetőségekből. Kétségkívül népszerűséget is hozott a konyhára, megjelentünk a nemzetközi zenei vérkeringésben és nem utolsó sorban a WMC Europe helyezésünket is ennek a folyamatnak tudhatjuk be.



Ezt a számot néhai bőgősünknek Pénzes Gézának köszönhetjük, akit régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy miként lehetne ezt a népdalt feldolgozni. Régebben gitárt is szerettünk volna használni benne, de egyszer mikor koncertezni voltunk, bent felejtettük a kocsiban a hangszert, aminek az lett a vége, hogy a 40 fokos hőségben leszakadt a nyaka. Kissé depressziós a hangulata, de én pont ezt szeretem benne.

Az eddig megjelent három lemez mit mutat meg a zenekarból?

Az első lemez (Sűrű vándor) lehetősége elég hirtelen jött, de így utólag nagyon hálásak vagyunk a Folk Európa kiadónak. Ha nem kapunk tőlük felkérést, akkor lehet, hogy most nem beszélgetünk, vagy nem itt és nem a zenekarról. Több szám a stúdióban született meg, lehet, hogy még érlelni kellett volna az anyagot. Ez talán nem volt túl szerencsés. Sok mindenben tapasztalatlanok is voltunk. Például csak később jöttünk rá, hogy nem érdemes 10 perces számokat felvenni, mint a címadó Sűrű Vándor, mert egyszerűen nem játssza le a rádió.
A második lemez (Magyar Világi Népzene) sokkal tudatosabban készült. Annak az anyagát már a lemezfelvétel időszaka előtt, a nyári fesztiválokon eljátszottuk és nagyjából éreztük, hogy melyik számokból válhat sláger. Odafigyeltünk a sorrendre, az apró részletekre, milyen legyen a hangszerelés, a hangzás, még arra is, hogy milyen stúdióban vegyük fel az anyagot. A harmadik (Saját gyűjtés) pedig már tartalmilag és formailag is egy letisztult, kiforrott karakterű zene. Az első lemez borítójára felkerült az evilági zene meghatározás. Ez arról árulkodott, hogy éreztük, hogy valami mást csinálunk, mint a többiek, de hogy ez pontosan mi, azt még magunk sem tudtuk rendesen megfogalmazni. A második lemez megjelenésére már ez is kikristályosodott. Az evilágiból világi magyar népzene lett, és ezt a szójátékot a lemez fülszövegében alaposan meg is magyaráztuk.



Vérbeli, hamisítatlan Buda Folk Band szám. Az elejétől fogva pörög és lüktet, mindeközben észrevétlenül keverednek benne a különböző tájegységek zenéi, a felcsíki féloláhos a kalotaszegi szaporával és a méhkeréki tapsossal. Néha számunkra is hihetetlen tempóban játsszuk. Fénysebességgel.

Miért ilyen fontos a rádiós vagy televíziós megjelenés, mikor a média már ennyire fragmentált és a média fogyasztási szokások is alapvetően megváltoztak? A fiatalok kizárólag YouTube-t, Spotifyt hallgatnak, CD-t nem vásárolnak.

A hagyományos médiának is megvan a maga szerepe, bár én már az online világban nőttem fel és én is online zenefogyasztó vagyok. Ha a televízióban szerepelünk, akkor mondjuk a Budapesttől 450 km-re található Mérából azonnal jönnek a visszajelzések, hogy láttunk benneteket. Ugyanezek az emberek a Spotify jelenléttel viszont nem tudnak mit kezdeni, mert azt a fórumot nem használják. Minden generációnak meg van ugyanis a maga csatornája, amiben otthonosabban mozog, és amiben az információt beszerzi vagy közvetíti. A közösségi média pedig egy másik nagyon fontos terület, ahol szintén megfelelőképpen aktívnak kell lenni. Számos zenekar nagyon jól használja ezeket a médiumokat. Ezen a fronton van még mit tanulni és akár tőlük is. Az a véleményem, hogy egy zenekar minél több platformon jelen van, annál több lehetőséget biztosít ez számára.



Soma szóló száma, amivel mindig óriási sikert arat a koncerteken. A lemezre sikerült elég dögös hangzást adni neki, helyenként szinte már rock-os a kíséret. Amikor a bőgő és a brácsa eltalálja a tempót, akkor a kaval ettől igazi szárnyakat kap. Koncerteken Soma rendszeresen improvizál, ezáltal a szám folyamatos változásban van, és ez talán még élvezetesebbé teszi.

Kezdetben a zenekar táncházi és koncertzenekarként is jelen volt. Az utóbbi években jobbára az utóbbira tettétek a hangsúlyt.

Igen, bár mostanában is előfordul, hogy vállalunk táncházat, de valóban tudatosan mentünk el ebbe az irányba. Voltak rossz tapasztalataink is, valamint negyven felé közeledvén család, munka, próbák, koncertek mellett már nem megy olyan gördülékenyen a rendszeres táncházakkal járó éjszakázás.  



A Saját Gyűjtés című lemezről az egyik kedvenc számom. Eredetileg Fitos Dezső koreográfus egyik darabjához, a Láda Titkához készült párban a Repülés című számunkkal. Az alapja egy széki lassú. Kezdetben nem volt rá szöveg, de később Sündi írt hozzá egyet. Mostanában összekötjük Andor Eső című dalával, mert hangulatukban nagyon hasonlítanak egymásra.

Mi az alkotói folyamat a zenekarban?

Valaki hoz egy ötletet a próbára, amit már otthon alaposan kiérlelt magában. Itt jön viszont az érdekes rész. Néha az történik, hogy az eredeti téma feloldódik a többiek hozzáadott munkájában és egy új dolog sül ki belőle és ebbe beletörődik a szerző is, megbékél a végeredménnyel. Ugyanakkor az is megtörténik, hogy maga az alapötlet elemeire esik szét és az később egyáltalán nem hasonlít eredeti formájára. Van mikor a szerző karakteresen végigviszi az ötletet és mederben tartja a számalkotás folyamatát. Ez jóval hatékonyabb, mert kisebb a dezorientáltság veszélye és később van arra is lehetőség, hogy a felmerülő újabb inspirációk mentén változtassunk a számon.



Végül újra egy hamisítatlan Buda Folk szám. A népdal útja című koncerthez készítettük, ahol azt a feladatot kaptuk, hogy Bartók gyűjtéseiből, illetve a műveiben elhangzó népzenékből, dallamokból állítsunk össze egy műsort. Nem hazudtoltuk meg magunkat és ha már így esett, összeraktunk egy-két új számot. Habár a másik személyes kedvencem a Pakulár nóta nem érte meg a lemezfelvételt, de a Dudás kisebb változtatásokkal megmenekült. Ahogyan Sündi szokta volt mondani: Tisztelgés a Dudák előtt. :-) 

img_1322.jpg




nka_csak_logo_cmyk.jpg

 





A cikk megjelenését az NKA Halmos Béla Program Ideiglenes Kollégium támogatta.

A bejegyzés trackback címe:

http://ritmuseshang.blog.hu/api/trackback/id/tr8712253742

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Facebook oldaldoboz

Naptár

április 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Hirdetés

Kapcsolat, hirdetés, mindenmás: apostrophe.prod@gmail.com